A mai modern autók hátsó, dobfékét tudná működtetni egy trabant fékmunkahenger? Utánfutóhoz szeretném.

Ha megfelelő a hidraulikus áttétel és tudsz megfelelő lökethosszt produkálni a fékmunkahengernek, akkor tudja működtetni. Egyébként megoldható a dolog, a dobfékek munkahengerei ma is közel akkorák, mint pár évtizede.

De ha már Trabant fékmunkahenger: ha egykörös a fékrendszer, akkor egykörös munkahenger célszerű hozzá, azzal egyszerűbb az élet. Ha nem találsz ilyet, akkor a hátsókerekes Ladák vagy faros Škodák kuplung főhengere jó hozzá, mert azok egykörösek.

Megkalkulálták a fékrásegítéssel. Jaj!

Még a mai fékrendszereket is úgy tervezik, hogy ha a szervó elszáll, akkor is fékezhető maradjon az autó a lábad erejével, a pedált jobban taposva (már ha bármi közvetlen kapcsolat a pedál és a fékek között). Ez a "jobban taposva" azt jelenti, hogy nagyjából úgy kell rálépni a pedálra, mint egy szervót gyárilag nem ismerő Trabanton, körlámpás Ladán vagy Wartburgon.

Ebből adódóan a hidraulikus áttételek sem módosultak számottevően. A dobfékes autóknál még most is a klasszikus colos méretek hódítanak: a régi Suzuki Swiftnél az átmérő 17,46 mm (11/16"), az újnál 19,05 mm (3/4"). A Clionál is ezek a méretek fordulnak elő. Az Opel Astra F és Corsa B is 3/4-esekkel fékez hátul. A Trabantokban elöl 22,2 mm-es (7/8") munkahengerek voltak, hátul 15,88 mm-es (5/8") munkahengerek tolták a fékpofákat. Ezen a téren tehát nincs mitől félned, össze lehet hozni a dolgot Trabant munkahengerrel és újabb fékpofákkal. Feltéve, hogy a Trabant munkahengerét tudod rögzíteni a fék alaplemezén, a munkahenger végén jól támaszkodik meg a fékpofa, nem jár ki nagyon a dugattyú fékezésnél és nem akarsz egy szál duplex első munkahengerrel szimplex hátsó féket működtetni. Mondjuk én inkább meghagynám a kiválasztott típus teljes dobfékjét, mert ott biztos, hogy minden a helyén van és azt működtetném Trabant főfékhengerrel.