Emlékszik valaki, hogy a 80-90-es években is elviselhetetlen volt a nyár egy klíma nélküli autóban?

A jót könnyű megszokni. Régen izzadtunk, mit lehetett csinálni? Én Wartburggal kezdtem, a szüleimnek volt Daciája a '80 - as években, elmentünk Bulgáriába, Görögországba nyaralni, sátorral - abban sem volt klíma ám.

Én kamionos vagyok, most itthon, de az elmúlt három hétben a lelkem kiizzadtam, voltam Dél - Olaszországban is. Van klíma a kocsimban persze, de ha hétvégén állsz, mit tehetsz? Folyamatosan nem járathatod a motort, oda az üzemanyag megtakarításod, inkább izzadsz mint a ló, nagyon át tud forrósodni a bádog fülke. És gondolod el, az öreg kollégák mindig mesélik, ők Rábával lejártak a '70 - '80 - as években Irakba, Iránba, Kuvaitba, milyen meleg lehetett ott? Nem volt még hűtődoboz sem a kocsikba akkor, itták a meleg sört.

9-es, a Youtube-on van egy videó, hogy hogyan kell 1 mázsa fát 6 perc alatt felaprítani gyújtósnak.

:)

1 mázsa fa meddig elég?

Sokat autóztam akkoriban a szüleimmel, a Daciában sok minden volt, de klíma nem.

Emlékeim szerint ki lehetett bírni. Ablakok le, autópályán iszonyú zajos volt a huzat miatt, a parkoló autót fényvisszaverő anyagokkal védtük a felforrósodástól.

Valahogy senki sem panaszkodott a melegre nyáron. Legalábbis ilyen, mint most, nem volt jellemző. Ugyanaz a nyaralónak használt lakás a mostani nyarakon le van árnyékolva, az ajtót sem hagyják nyitva, nehogy "bedőljön a meleg". Gyerekkoromban soha nem volt ez jellemző, így valami tényleg megváltozott.

Én azt nem birom, hogy hogy elku**vult a világ.

Arra emlékszek, hogy múlt hétvégén klima nélküli kisbuszban lenyomtunk 400 km-s túrát nappal, úgy hogy a hátsó sorban ültem, és csak elől lehetett lehúzni az ablakokat. Most meg kint dolgozok a napon. Ja, és van egy fullos Audim is, tehát a kényelmet is szeretem, de mégsem nyavajgok, ha oda kell tenni magam...

Tudom, hogy itt csak az autókról nyílt a topic, de a fórumban többen beszéltek általánosságban a kánikuláról, ezért utánaolvastam:

[link]

És nem "éltük túl azt is", ugyanis a nagy melegbe sokan belehalnak minden nyáron.

Ki lehetett bírni akkoriban az autóban klíma nélkül. Hogy melegebb volt-e nyáron, mint most, abban nem kívánok állást foglalni. Mindenkinek megvan erről a maga hitvallása.

Viszont 20-30 éve másak voltak az autók, mint manapság. A szélvédők és hátsó ablakok szépen ellaposodtak, javult a légellenállás. Csak közben sokkal nagyobb lett a műszerfal és a kalaptartó felülete. Ezek általában feketék, így rettenetesen fel tudnak melegedni és ontják magukból a hőt. Az oldalablakok is íveltek lettek - húsz-huszonöt éve még síküvegek voltak. A sík oldalablakon nap közben alig tud besütni a Nap, az íveltnél bejön ott is a meleg. Ha megnézzük: azonos utastéri alapterületet ma sokkal kisebb tető fed, mint pár évtizede. Márpedig csak a tető tud árnyékolni, az fogja meg a meleget.

Ehhez jön még a feketautó-mánia. Fekete, sötétkék, sötétszürke, sötétlila, sötétbarna, de leginkább fekete. Ilyen autó kell a parasztnak, mer' az komoly és méltóságteljes. Fehér nem kell, mert az olyan, mintha céges lenne, a sárga hogy néz már ki, esetleg az ezüstmetál, de már az is megy ki a divatból. A sötét színű autó meg piszokul fel bír melegedni. Főleg, ha a kárpit is jó sötét, mert az is milyen hótt' menő már. Sötétszürke Alcantara, fekete bőr, hadd süljön meg a dolgozó Dózsa György módjára az izzó trónon.

Aki emlékszik pár évtizeddel ezelőttre, esetleg képeket néz róla, tudja, hogy akkoriban - autók terén - színesebb volt a világ. Nem volt szégyen a fehér, divatos volt a dinosárga, elterjedt volt a világoszöld, a Wartburgok botrányos tejeskávé-barnája, a kocka-ladák bilikékje - sokszor nem is válogatott a dolgozó, örült, hogy valamilyen színű autója van. A műszerfalak a '80-as években már otromba fekete műanyagból készültek, de például a korai Lada Samarákon homokszínű fröccsöntött terepasztal várta a derék tulajdonost. Ma ilyen már alig van, helyette ott a fekete zongoralakk, a sötétbarna fabetét - világos műszerfal csak a drága bőrkárpithoz jár, de a párna tetejét ott is igyekeznek valami sötétebb színnel burkolni, hogy ne tükröződjön a szélvédőben.

A szellőztetés sem olyan már, mint régen. Kilométernyi hosszú csatornákon dől be a levegő a jókora műszerfal alatt, amik csak hosszú percek alatt hűlnek le a beáramló levegőtől. Vagyis ha nem vereted a klímát izomból, perceken át forró levegőt fúj a szellőzés. A régebbi autókon kisebb volt a fűtésdoboz, nem melegedett fel annyira, a légcsatornák is hamar le tudtak hűlni. Az ívelt oldalablakok száműzték az elefántfület is, ami pedig igen hatékonyan szellőztetett, jobb volt, mintha letekernéd az ablakot.

A hőérzet nem csak attól függ, hány fok van az autóban. Az is befolyásolja, min, miben ül az ember. Manapság általános a kagylóülés, oldaltámasszal, fejtámlával. 20-30 éve még léteztek fejtámla nélküli, alacsony háttámlás ülések, de úgy általában is inkább hokedli-jellegűek voltak az ülőalkalmatosságok, nem ölelték annyira körbe az embert. Kanyarban ettől majd' kiesett az ember a székből, de legalább még a rettenetes szkájhuzat ellenére sem folyt (annyira) a hátán az izzadság. Manapság egy jó sportos, sötét bőrhuzatú vezetőülés teljesen vállalhatatlan nyáron, ha nincs beleépítve szellőztetés.

Ez van, ilyenné alakultak az autók. Áramvonalasabbak, sportosabbak, kényelmesebbek, csak épp a meleget rosszabul viseljük bennük. De nem baj, legalább most már általánosan elterjedt a légkondi, így a megoldás is megvan a problémára.