Milyen véleménnyel vagytok arról, ha megláttok egy fiatal 18 éves srácot egy régi ötös, vagy hetes BMW-vel, és milyen véleménnyel vagytok akkor, ha egy újabb fajta Suzukival jelenik meg?

Köszönöm annak aki az előbbi (#9) hozzászólásomat lehúzta. Szerintem nem volt benne semmi negatív, vagy off.

Leírtam a tapasztalatomat, véleményemet, de gondolom valaki már megint irigységből nem tudta elviselni, hogy nekem lehetett ilyen autóm, mert "úgyis az apja vette/tartja fenn/tankolja neki" alapon...

Dolgozz meg érte te is úgy, ahogy én. 15 éves korom óta dolgoztam iskola mellett. És én segítettem a szüleimet mindemellett, nem is keveset...

Mégvalami - a témához - mostanra már egy sima középkategóriás autóval közlekedek, épp csak klíma van benne. Alig olcsóbb fenntartani (persze az adó és a biztosítás olcsóbb, de azóta több bónuszom van már), kényelemben messze-messze alulmarad, sokszor megfájdul a hátam, vagy a térdem benne. És néha félek, hogyha baleset érne, akkor szívesebben ülnék egy 2 tonnás luxustankban... de ez van.

Idén találkoztam egy átlag Holland családdal, akik egy régi E38-as Bmw 740iL-el jártak a városunkban. Na nekik jól állt az az autó, mint a filmekben. A kisgyerek hátul gyerekülésben, anyu-apu elöl, de egy tök átlag család.

És nem voltak ám gazdagok, merem lefogadni, hogy azért vettek ilyen autót, mert az olcsó, de biztonságos autót keresték. És persze nem hajtották a kocsit. Hangját sem lehetett hallani...

Nem foglalkozok azzal ki mivel jár.

Viszont miért csak a két véglet van? Öreg BMW és "fiatal" Suzuki. Mintha más nem is gyártana autót... :)

BMW: Fellengzős, neo-dzsentri üzemanyag-pocsékolás

Suzuki: Bölcs döntés, a kisautósokra sosem haragszik az ember!

Az szerintem nem változtat az első benyomáson, hogy ő vagy a szülei dolgoztak meg érte. Ha valaki saját pénzén vette az autót, akkor nyílván az ő személyiségét fejezi ki, ha meg a szülők választották és vásárolták neki, akkor meg viselje el, hogy eltartottként a szülők döntése alapján ítélik meg őt.