Lóerő vs Nyomaték! Minden a témával kapcsolatban!?

A nyomaték azt mondja: az adott pillanatban ekkora erővel tudom megcsavarni a főtengelyt. Ha egy motornak 200 Nm a nyomatéka, és te egy marha nagy csőkulccsal megmarkolod a főtengelyt, és ellentartasz a 200Nm-nek, megáll. Ezzel nem mondtunk semmit a motor teljesítményéről. A teljesítmény ugyanis azt mondja, hogy oké, hogy egy adott pillanatban ilyen marha erős vagy, de hányszor vagy ilyen marha erős adott idő alatt? Ha egy perc alatt belenyomsz 6-ot a 150 kilóba a konditermi fekpadon, elég nagy király vagy. De ha a szomszéd padon valaki közben ugyanannyi idő alatt 30-at nyomott az 50 kilóba, akkor ő 1,5 tonnát mozgatott meg, amíg te 900 kg-t. Azaz az ő teljesítménye bő másfélszerese a tiédnek, pedig a te nyomatékod az övének a 3 szorosa, és már azt hitted, lenyúlhatod a gömbmellű csaját.

Így van ez a motorral is. A nyomaték annyit mond meg, hogy mi a motor legnagyobb pillanatnyi erőkifejtési maximuma. A teljesítmény azt mondja meg, hogy mennyi munkát tud elvégezni ezzel a bizonyos erővel adott idő alatt. Vegyünk egy 3 literes benzinmotoros autót. Legyen 300 Nm a nyomatéka 1000-es fordulaton (alapjárat körül). Ezzel ilyenkor 43 lóerő a teljesítménye. Ezért nem szokás alapjáraton gyorsulási versenyezni. Ugyanez a nyomaték 5000-es fordulaton kifejtve 214 lóerőt adna, itt már mutatsz valamit a pályán. Ha pedig beletesszük egy F1-es autóba, még mindig 300 Nm, de 15.000-es fordulaton, akkor pedig 641 lóerőnk van. Ezért olyan k*rva gyors egy F1-es, pedig a nyomatéka (motor űrtartalomra vetítve) nem sokkal magasabb, mint egy jó széria benzinmotornak. De azt nagyon-nagyon magas fordulaton tudja.

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. Adott méret (lökettrérf.) mellett még mindig a benzinesből hozható kis a legnagyobb nyomaték és teljesítmény, mint verseny körülményekre, mind hosszútávú, köznapi használatra. A diesel egyszerűen kevesebbet fogyaszt. Azért mennek nagyon jól a mostani dieselek, mert erre rájöttek az emberek, és az autógyártók azokat fejlesztették. Turbót raktak motorhoz, égésteret változtattak, stb. Egy turbós benzines is menne úgy, mint egy turbodiesel, csak éppen marha sokat tud fogyasztani.

Magam is kedvelem a td motorú autókat pont azért, mert úgy gyorsulnak élvezeteset, hogy közben nem zabálják le a fejed. De az élvezet a turbo miatt van.

De mondom ennél komplexebb a dolog. Az kevés, ha van egy benzinesed meg egy dieseled és tudo a nyomaték, meg teljesítmény adatukat, hogy kiszámold, melyik gyorsul jobban. Itt kellene tudni a fokozatok módosítási viszonyait, a nyomatékgörbét, autók tömegét, légellenállását. Ez komplex dolog, de azért lehet saccolni persze. Olyan is előfordulhat, hogy egy autónak a 0-100 gyorsulás rosszabb mint egy másiknak, ugyanakkor a rosszabb időt futó autóban van olyan pillanat, amikor jobban nyom az ülésbe a nehézségi erő, mint a jobbat futónál. Egy troli nem kicsit tud gyorsulni a villanymotorjával, mert pl. az megint egy másik motor karakterisztika. Kérdezz még, ha nem világos valami, mert ebben a témában sok a tévhit, ezt már tapasztaltam :)

@#11: " Ha egy motornak 200 Nm a nyomatéka, és te egy marha nagy csőkulccsal megmarkolod a főtengelyt, és ellentartasz a 200Nm-nek, megáll. Ezzel nem mondtunk semmit a motor teljesítményéről."

Majd nem feltaláltad a fékpadot :P Hogy ne tudnánk a motor teljesítményéről, amikor ellent tartunk a kulccsal. Ez a fékpad. Csak meg kell szorozni az adott fékpadi nyomatékot a fordulatszámmal. Ahogy írod, a belső égésű motornak minden fordulatnál van nyomatéka és teljesítménye, és nem feltétlenül egyező.

# 14

Ezek a számok amiket leírtál persze nem reálisak, de végülis így van.

A teljesítmény (lóerő) tulajdonképpen a jármű elérhető legnagyobb vonóerejét jellemzi a különböző sebességeken. Az autó legnagyobb vonóerejének nem lehet megadni egy konkrét értéket, mert az minden sebességen más. A növekvő sebességgel az elérhető legnagyobb vonóerő csökken. De a teljesítményből elvileg (fokozatmentes váltót feltételezve) kiszámítható, hogy mekkora egy adott sebességen. (De a hagyományos váltónál is közel igaz.) Két azonos tömegű autó közül a nagyobb teljesítményűnek lesz nagyobb az elérhető legnagyobb vonóereje és így az elérhető legnagyobb gyorsulása is azonos sebességen.

A motor nyomatéka mindig lassító, emiatt nyomaték-növelő áttételen keresztül jut a kerekekhez. De a lassítás, ennél fogva a nyomaték-növelés mértéke különböző lehet.

Lehet, hogy a benzinesnek kisebb a nyomatéka, de mivel nagyobb fordulatra tud felpörögni, adott sebességen nagyobb lassító áttétellel használható. (kisebb fokozatba váltasz vagy nagyobb a végáttétel) A lassító áttétel a nyomatékot növeli, így adott sebességen nagyobb is lehet a vonóerő, mivel a kerekekre ható nyomatékot a nagyobb áttétel jobban növeli.

Ha a legnagyobb gyorsulásra, a legnagyobb vonóerőre, a végsebességre vagy kíváncsi, akkor a lóerő számít!

Ha két motor "lóereje" megegyezik, akkor a kettő közül a nyomatékosabb de kisebb fordulatú (dízel), és a kevésbé nyomatékos, de pörgősebb motor (benzines) ugyanolyan maximális menetteljesítményeket biztosít az ugyanakkora össztömegű autónak, ha mindkét esetben megfelelő áttételezést alkalmazunk. ((Minimális eltérések lehetnek az egyéb paraméterek miatt pl. nyomatékgörbe alakja, gázreakció stb., de kisebb elhanyagolásokkal igaz az előbbi állításom.))

Mondok egy kicsit durva példát. Vegyük az Ikarus 256-os autóbuszt. Iszonyú nagy 10350 köbcentis sorhatos Rába dízel hajtja. Legnagyobb nyomatéka 696 Nm, Legnagyobb teljesítménye 192 Lóerő 2100-as percenkénti fordulaton. Aztán nézzük a BMW S1000RR sportmotort. Ebben egy 999 köbcentis soros négyhengeres van. Legnagyobb nyomatéka 112Nm teljesítménye 193 lóerő 13000-es percenkénti fordulaton. (A két motor teljesítménye közel megegyezik.)

Ha a BMW motor után beteszel egy megfelelő arányú lassító áttételt, ami a fordulatszámot csökkenti, viszont a nyomatékot növeli, akkor bármilyen hihetetlen, de ez a pici egyliteres motor vígan el fogja vinni a soktonnás buszt! (Elvileg fordítva, gyorsítóáttétellel is működhetne a dolog, de természetesen a 10 literes Rába motort nem lehet beszerelni a BMW-be, és ha mégis beleraknánk az össztömeg többszörösére nőne)

Hogy a BMW-be miért teszik a kicsi és könnyű motort, az elég egyértelmű, hogy az Ikarusba miért tesznek hatalmas dízelt, talán nem annyira. Erre sok fizikában járatlan ember azt mondaná, hogy a nagyobb nyomaték, miatt. Ez egyáltalán nem igaz így, hiszen bármelyik 192 Lóerős motor elvinné a buszt, de több oka is van hogy a tízliterest teszik bele. Egy nagyobb méretű dízel gazdaságosabb (kevesebbet fogyaszt) egy kisebb motornál, és sokkal tartósabb is.

A te esetedben kisebb a különbség, de ugyanez a helyzet. A 220 Lóerős benzinesnek nagyobb a végsebessége, nagyobb a vonóereje, és jobban tudsz vele gyorsítani és előzni is, de ehhez pörgetni kell a motort. A nyomatékosabb dízel azért jó mert alacsony fordulaton jobban húz mint a benzines. Nem kell visszaváltanod, csak rálépsz a gázra és érzed a vonóerőt. A benzines gyengébben húz így, de ha megpörgeted őket, a benzines sokkal jobban fog menni, de természetesen többet is fog fogyasztani.

"a benzin jobban bírja a varrógépet."

A dízelt eleve így találták ki, hogy ne kelljen annyit forognia a főtengelynek, mint a benzinesnél. Nem az a jó, ha magas a fordulatszám. Ezért jó a dízel.