Milyen esetben cserélsz autót?

Amíg ki tudtam glettelni a küszöböket és átment a műszakin, addig jártam az elsővel.

A mostanival 5 évre terveztem, annyi is volt benne. Most költöm rá a pénzt, küszöböket kell cseréltetnem, és megint megkotlott benne valami. Már tavaly be kellett volna számíttatnom egy 2010-es modellbe, de annyira drágák a 14-15 éves kocsik, hogy a lakatolással még mindig jobban kijövök. Az volt a koncepcióm, hogy 5 évente veszek egy 14-16 éves kis fogyasztású tucatmodellt, és 5 év elteltével beszámíttatom. Első két alkalommal tök jól bejött, de most nem így lesz, mert ezt valószínűleg fillérekért fogják beszámolni, mire összejön a váltás.

Korábban már válaszoltam, de még annyival kiegészíteném, hogy én el nem tudom képzelni, hogy egy autóra pár év alatt csak úgy ráunjak. Inkább a másik véglet vagyok: szeretem nagyon körbejárni a témát és hosszasan válogatni. Úgy még sosem vettem autót hogy épp szembe jött és jó lesz az, úgyis max 2-3 év és eladom...

Nagyon sokáig keresem azt a típust, amiről tudom hogy akár 10-15 év múlva is tetszeni fog. A netet is feltúrom, mindent utánaolvasok, típushibák tekintetében is, külföldi oldalakon, fórumokon is. Használt kocsinál képes vagyok hónapokig is keresgélni, válogatni, mire egy adott típuson és motorváltozaton belül megtalálom a legmegfelelőbb példányt. Felszereltségben sem szeretek kompromisszumot kötni. Nem veszek meg olyan autót, amiben nincs benne minden, ami nekem kell, azzal, hogy jó lesz az, majd utólagosan valami homasitás cuccokkal belebarkácsolom. Akkor inkább nem kell, majd előbb-utóbb lesz olyan, amiben minden benne lesz. Nem hajt a tatár, kivárom.

Karbantartás tekintetében egy öregebb autóba is mindig gyári vagy prémium minőségű alkatrészeket veszek. Nem tudok úgy hozzáállni, hogy jó lesz a legolcsóbb utángyártott, úgyis eladásra megy...

Ahogy írtam, az egyik autóm 13 éve van nálam. Most is ugyanúgy szeretem vezetni, ugyanúgy megkap mindent és ugyanolyan büszkén nézek rá vissza a parkolóban, mint amikor megvettem.

Ameddig megfelel műszakilag megtartom és nem cserélem le. Jelenleg is egy jó állapotú kis fogyasztású 2002-es VOLKSWAGEN Polo 1.4 75 PD TDI-t üzemeltetek és eszemben sincs eladni, remélem még egy pár évig kiszolgál. Kinek van több milliója új vagy újabbra?

[link]

Pont ezen gondolkodtam ma...

Nem rég vettem a 17 éves autómat, nekem tökéletes jelenleg, de valljuk be lassan ott a 2. X bár tuti 3 év múlva is meg lesz a drága...

Azonban 10 év múlva 40 felett leszek az autó meg 27... Itt már azért elgondolkodik az ember... De addig még sok idő van és élvezem mert legalább olyan autót vettem, amire vágytam. 🙂

15.

Ha szerelemből autózol, nem számít a kocsi kora.

Nekem is van "szeretném-autóm", MX-5, de nem lesz rá másfél millióm feleslegesen soha az életben. Elsődleges szempont a takarékosság és a praktikum jelen pillanatban.

Igazából valahol mindig fájdalmas volt eladni az autóimat, mert imádtam őket. Utoljára egy E90-es 320D BMW volt amin sokat vaciláltam, mert nagyon rendben volt tartva, de tudtam, hogy a mostani kocsim minden tekintetben jobb annál, de akkor is fájt érte a szívem. A szüleim pl nagyon szomorúak voltak, hogy aki ezt megveszi nagyon jól fog járni. Valahol a legborzasztóbb az az egészben, hogy kb átlag piaci áron ment el, tehát a lefosott cigány hintó is kb annyiba került mint a karbantartott példány, mert évjárat és km a mérvadó!

Persze a mostani autómmal is sokat szívtam mire rendbe tettem műszakilag, de most már, hogy "belaktam" nehezen vállnék meg tőle, mondjuk ez is meg a korábbi BMW is szerelem autó volt.

Egy közlekedőedényt valószínűleg jobban el tudnék engedni