Miért van sokakban ellenérzés a villanyautókkal szemben?

#13 "az ellenérveket kamuérvnek nyílvánítod"

Nagyon sajnálom, ha te a tényeket nem vagy hajlandó elfogadni. Az élelmiszer és ivóvíz szennyezése sokkal-sokkal nagyobb baj, mint a levegőé. Az elektromos autók által elért lokális javulással megoldod a kisebb problémát és cserébe rontod a nagyobb, fontosabb problémát. Ha te ebben tényleg nem találsz kivetnivalót, akkor elérkezettnek látom az időt befejezni a témát.

"a vitapartneredet meg elmebetegnek"

Hol is hívtam bárkit elmebetegnek? Olvasd már el légy oly kedves még egyszer, hátha sikerül értelmezned, hogy én az álláspontot véleményeztem, nem pedig bárki személyét.

"Te hol töltöd szívesebben a szabadidődet? A Rákóczi út mellett sétálva vagy egy városszéli parkban?"

Én? Jóóóó messze ezektől a helyektől. Ott, ahol valóban tiszta a levegő. Ehhez viszont autó szükséges.

"Igenis komoly probléma a városok légszennyezettsége"

Én ezt nem is vitattam önmagában, viszont az igazsága ellenére van vele két nagy problémám: 1) az autók környezetszennyezését tekintve a légszennyezés még mindig a sokkal kisebbik baj, 2) ha a belsőégésű motorok 100%-ban eltűnnének az utakról, a levegő szennyezettsége alig észrevehető mértékben javulna. Ezt be kellene látnotok. Erről szólt az első kommentem egy része, hogy mi egyszerű hétköznapi emberek még a "csúnya büdös koszos" autóinkkal is csupán az összes károsanyag töredékének a töredékéért vagyunk felelősek. Nem tőlünk van szmog és ebből következik, hogy az elektromos autók sem tudják megoldani a szmogot.

"Arra rá tudsz mutatni, hogy miben marad el a villanyautó, ami a hatásfokkal kapcsolatos?"

Fejből nem tudok pontos értékeket mondani, annyira nem jó a memóriám, de magadnak nyugodtan rákereshetsz, ha pontosabb válaszra vagy kíváncsi: a benzin energiasűrűsége 40MJ/kg fölött van, a lítium-ion akkumulátoroké legeslegjobb esetben is 1MJ/kg. A benzinmotorok jelenleg olyan 30-35% hatásfok körül mozognak, azaz a hasznosított energia egy kilogram benzinből kb. 12-14MJ. Az elektromos autók 90% körüli hatásfokkal 0.9MJ.

#22

Bocs, hogy külsősként beleszólok, de az utolsó gondolatodra reagálva.

Pont ezért hatásosabb az energiamotor. Nem az a lényeg, hogy mekkora az energiasűrűség, hanem, hogy hány %-a kerül ténylegesen hasznosításra.

Pont ezért előre mutató ilyen szempontból az új technológia. Ha elérnek egy 20-30MJ körüli értéket, akkor is 90% lesz a hatásfok, míg a benzin es dízelmotorok már szinte maximalizálva vannak ezen a téren.

#23

Akkor ebben az esetben te rosszabb vagy, mint ők.

Ők legalább akkor anyagi okból állnak bele valamibe, te EGO-ból.

Szvsz ebből kifolyólag a te véleményed irrelevánsabb.

"Ácsi, 2-es. A villanyautózás igenis jó válasz egy problémára: a lokális károsanyag-kibocsátás csökkentésére, "

Aha, hat hogyne!

Elektromos arammal toltod, amit LIGNIT elegetesevel allitanak elo.

Lignit - mocsari szen, rengeteg S van benne. Nem dollar, ken.

Az akksigyarakrol ne is beszeljunk.

Az elektomos autozas is oda lett ajandekozva a gazdagoknak, ahogy a napelem is.

"tehát ha a pottyantósbudi tartalmát a szomszéd kertjébe szivattyúzod át akkor az jó dolog, mert nincs lokálisan szar a kertedben, ugye? :D"

Igen, és a többség pont ezt csinálja, csak nem a szomszédba, hanem egy szennyvíztelepre szivattyúzzák a "pottyantós tartalmát", ami kontrollált körülmények közt, hatékonyabban és biztonságosabban tudja kezelni a problémát.

Szóval jó a hasonlatod, ha a belső égésű motoros autó a pottyantós budi, akkor az elektromos autó a csatornarendszer.

#24 Az arányokat vedd észre és rájössz, hogy tévedsz.

Vegyünk két példát:

1. 'A' energiaforrás, 20MJ/kg energia, 40% hatásfok. Hasznosított energia: 8MJ.

2. 'B' energiaforrás, 10MJ/kg energia, 80% hatásfok. Hasznosított energia: 8MJ.

Mint látod, a válasz az energiasűrűség és a hatásfok arányában rejlik. Önmagában egyik sem fontos, a kettő együtt az. A második példában hiába sokkal jobb a hatásfok, akkor is ugyanannyi (1kg) energiaforrás szükséges a 8MJ hasznos energia eléréséhez.

Szóval nézzük a valós arányokat: az egyszerűség kedvéért tegyük fel azt a kérdést, hogy hány kilogram energiaforrásra van szükség 1000MJ energia előállításához.

1. Benzin: hasznosított energia 12-14MJ/kg (a kevesebbel számolok, talán így igazságosabb, szóval legyen 12MJ), 1000MJ / 12MJ/kg = 83kg

2. Li-ion: hasznosított energia 0.9MJ/kg (legeslegjobb esetben, szóval itt ismét az elektromos javára kerekítek), szóval 1000MJ / 0.9MJ/kg = 1111kg.

A benzin 13.3-szer jobb értéket mutat. Ez két okból fontos: kényelem és környezetvédelem.

Kényelem: a telitank benzin súlyánál 13.3-szer nehezebb akksit az autóba rakni elég obszcén dolog lenne, ezért egy megoldás marad: a kisebb akksi, ami rövidebb hatótávot ad, ráadásul a töltőállomások száma is fényévekkel kevesebb, e kettő együtt elég gyér képet ad. Városban biztos élhető, de normális, átlagos emberi használatra nem.

Környezetvédelem: ha az elektromos áram előállítása legalább 13.3-szer tisztább lenne a benzin előállításához képest, akkor elmondhatnánk, hogy bár sokkal több kell belőle, mint benzinből, de a nettó károsanyag kibocsátás még így sem rosszabb. Ha ennél is tisztább lenne, akkor az energiasűrűségbeli hátrány ellenére tisztább lenne a benzinnél. Egy probléma van: az elektromos áram előállítása nemhogy nem tisztább 13.3-del, de semennyivel sem.

Végeredményben oda jutunk, hogy adott táv megtétele elektromos autóval sokkal több környezetszennyezéssel jár. A különbség csak annyi, hogy ezt a szennyezést az emberek nem látják úgy, mint a kipufogófüstöt és ez elvezeti őket egy álomvilágba, hogy tényleg tisztább, pedig nagyon nem az.

#26

Miért tévedek? Ezek szerint csak annak a véleménye számít, aki a ranglétra egy magasabb fokán áll?

Te miért gondolod, hogy ott lennél?