Az autószerelőknek ebből a szempontból vajon van lelkiismeretük?

Normaidő alapból csak új autónál ér valamit. Inkább viszonyítás alapnak lehet használni. Legtöbb munkára kevés az idő és nem 10-20 éves autókra találták ki a normaidőt. Mindemellett az összes célszerszám használatával készül, előre előkészített szerelési útmutatóval.

Amúgy mi adtunk elég sokszor alkatrészre is kedvezményt, főleg akkor ha irreálisan túlárazott volt.

Alapvetően az a kérdés, hogy érdeke egy szerelőnek többet elszámolnia egy autóra, mint amit ténylegesen meg kellene csinálni, vagy neki mindegy, mert folyamatosan hozzák a kocsikat úgyis?

Értve, hogy ha többet csinál meg, akkor az több idő is, ezen az alapon mindegy neki, hogy egy autón dolgozik többet, vagy több autón kevesebbet, hacsak nem tételezünk fel olyat, hogy olyat is felszámol, amit nem is csinál meg.

Van egy régi szerelőkomám, 3 gyerek apja, erősen érzelemmotivált pali, nála még azt is elképzelem, a gazdagokat se húzza le pénzzel.

Egy nulla EQ-s sz.rdarab meg lehúz mindenkit, pláne ha valami hatalmas sznob, jobban kibabrál a csórókkal.

Írja itt valaki, hogy nem oda hordják az f astrát, ahova a 20 millás verdát...

Hát 20 millást nem, de olyan X5-ös BMW-ket hordtak hozzá újkorában, hogy csak lestem. Jól mutatott a twingók, swiftek között.

És mennyi ilyen van, j astrák állnak garmadával nála, megveszik a drágább német szarokat, mert nekömteccik, kiröhögjük a rönósokat, fenntartani meg.....anyucitól kérünk külcsön.

"sok munkaórájuk ellenére is kevés munkadíjat írnak fel, még ha így kicsit rosszul is járnak, de nem húzzák le a szerencsétlenebbeket"

Faterom pont így gondolkodott, elég gyorsan felülreprezentáltak lettek nála a délies külsejű fiatalok, és valahogy időről-időre tűntek el dolgok a műhelynek használt kis garázsból, meg fel-felfeszítették az utca felől is. Amelyik tartozott neki, annak is volt, hogy megcsinálta, azóta is élik világukat, apám meg halálra itta magát végül.

Az nem segítség, ha az utolsó falatot is odaadod a szádtól olyanoknak, akiken úgy egyébként nyilvánvalóan nem lehet segíteni. Az öregem is ha csak akkor vállal újra, amikor kifizeti az előzőt a nemnormális, és a normálisan fizető klientúrával tud megélhetést adni egy-két alkalmazottnak is, akkor sokkal többet tett volna (és tenne a mai napig) a világért, mint igenemberré gyengítve saját magát.

Mostanában meg egyre inkább az alkatrészár a tétel a végösszegben. Fillérekért dolgoznak felénk is a kis műhelyek. Nem kérdés, hogy nem kell kétszer mondd, hogy számla nélkül légyszi. Jelét nem mutatják, hogy örülnének a borravalónak, de amikor odakerekítesz, azért látod, hogy jelentős öröm már az ilyesmi. Random házi finomságokat is szívesen látnak, így alakul a világ itt a peremen.

Testvérem autószerelő, nem cserél ki semmit csak úgy, mert miért ne alapon, mert egyrészt az alkatrészt be kell szereznie/meglévő készletből kivennie, ami pénz, másrészt többet dolgozhat vele úgy, hogy nem kellene és csúszik a többi fontos munkája, amiket viszont be kéne fejezni.

Vannak szegényebbek, akiket évek óta ismer, igen, van, akinek segített már pl részletfizetéssel vagy hogy pl terményben adta meg a munkadíjat (kis falu, megoldható). De nem ez a jellemző és van egy határ is. Ha csak úgy beesik valaki és rinyál, azzal nem fog jófejkedni.