A régi korban hogy tudtak az emberek leautózni vidékre meg külföldre?

Volt régen olyan, hogy a segédik bejárták fél Európát, hogy megtanulják, máshol hogyan, milyen módszerekkel dolgoznak.

Hazahozták ezt a tudást, és így lettek mesterek.

Alogha volt térkép a tarisznyájukban.

Hozzáteszem még, korábbi családi autónkban (most is megvan még, csak nem használjuk rendszeresen) benne volt az összes szomszédos és még néhány közeli, úticélként esélyes ország autótérképe. Mindenhova eljutottunk vele, ahova kellett.

A jelenlegiben csak azért nincs, mert beépített navigációs rendszere van, letöltött térképekkel. Tehát a navigáció akkor is működik, ha nincs internet-kapcsolat. Emellett nem látom szükségesnek a papírtérképet az autóban.

Ha viszont távoli, ismeretlen helyre kell útvonalat tervezni, akkor megnézem a térképet előre otthon, de már nem papíron, hanem a számítógépen, kellően nagy monitoron, sőt ki is szoktam nyomtatni az útvonaltervet, hogy észrevegyem, ha útközben valahol a navigáció mégsem arra irányít. Ilyenkor elgondolkozom azon, hogy mi okozza az eltérést.

Én jobvan szeretem a kettőt kombinálni.

Szlovéniába pl. nem vittem magammal.

Az a szoftver, amit használok, nem engedi utak kizárását.

Lépten-nyomon lezárásokba, terelésekbe ütköztem. A gos meg mindig visszavitt oda, ahol nem lehetett tovább menni.

Azt azért hozzátenném, nagyságrendekkel másabb, aktívabb a közlekedésünk manapság. Régen természetes volt, hogy több családnak autója sincsen, és akinek van annak is leginkább telekre járós. Az emberek nagy része sokkal kevésbé utazott. Évente egyszer elment a szomszéd "vármegyébe" a rokonokhoz és annyi.

Még régen sem feltétlenül volt általános, hogy mindenki profi térképész volt az autóban.

"Én azon képedtem el, hogy 18-19 évesen nem ismerik már az analóg órát!"

És akkor mi van?

Én már 30 éve gyerekkoromban is ezt a papolást hallgattam, hogy a "mai fiatalok" nem ismerik a "mutatós órát". Mégis felnőttünk.

Ez nem jelent semmit, nem azt jelenti, hogy ők hülyék lennének. Azt jelenti, hogy ez egy olyan dolog amire nekik még valamiért nem volt szükségük. Ami az egyik embernek még az élete része volt a másiknak már nem az.

Ráadásul a "nagy öregek" szeretik úgy beállítani a dolgokat, mintha egy adott tudás valami veleszületett kiváltság lenne. ÉS ha te nem ismered akkor nem ismered, ha nem tanultad meg akkor onnantól soha nem fogod tudni.

Holott a való életben az emberi elme képes az úgynevezett tanulásra, akár élete végéig is.

Lehet, hogy valaki nem ismeri az analóg órát, de ha elmagyarázod neki hogy a kisebbik mutató az órát mutatja a nagyobbik a perceket, akkor onnantól érteni fogja. Oké, lehet hogy nem fogja 0,00001 másodperc alatt leolvasni mennyi az idő csak 3 másodperc alatt, de a tudás már meglesz :D

Könnyű olyan dolgokkal érvelni amire a másiknak nincsen szüksége...

Ennyi erővel a felkelne a sírból egy ősember, valószínű neki is az lenne az első mondata, hogy "ja, hát így könnyű".

És ő is felállítaná a hamis érvelést, hogy ha megszűnnének a boltok akkor itt mindenki éhen halna mert ezek a mai nyomi homo sapiensek már nem tudják hogyan is kell puszta kézzel leölni a mamutot... :D

Én mondjuk azt szeretem, hogy hiába tervezi a GPS az utat, úgyis sokszor arra megyek amerre akarok. Ismerős helyeken rendre felülbírálom, de ismeretleneken is felül szoktam. Mert inkább megyen pár km-el és pár perccel többet, ha tudom hogy úgy a való életben "könnyebb" mert mondjuk lámpás kereszteződés van, míg a GPS olyan útra visz ahonnan az életben nem kanyarodok ki. Vagy csak bevisz mindenféle kis utcákra mert ott 10m-el rövidebb az út.

De például komplikáltabb elágazásoknál, célba érkezés körül megnézem magát az utcaképet is. Hogy tudjam, mit kell lássak, hova kell soroljak. Vagy sokat túrázom így igyekszem megnézni, hova tudom lerakni a kocsit egész napra.

#35 tudNA tanulni, de nem teszi.

Ha egy mai kölyöknek aki nem ismeri az analóg órát, megmutatnád hogy hogy is kéne értelmezni akkor 10 eseből 9nél bekapcsol az önérzet hogy "őtet te ne oktassad kifele ghecci ménemvesző digitálist?" és odébbsomfordál inkább. :)

Valszeg ilyen nem lesz a főnököm. :D

Amilyen világ készül, nem nagyon fogom sajnálni ha meghalok a várt élettartamom előtt. :D :D

Mégvalami: Régen nem volt ez a k*rva nagy rohanás meg km számolgatás meg stressz. Elnéztek egy kereszteződést, semmi baj, majd visszafordultak, letértek a következőnél, stb.

Nagyapám hivatásos sofőr volt személyautókon, rengeteget járt. Egy olyan városba kellett utaznom, ahol ő majdnem 40 éve járt, életében egyszer, és erről dumáltunk. És azonnal mondta, hogy lesz egy magy fehér épület, ott jobbra térsz, a templomnál balra, stb. Így tudta azonnal a támpontokat, ahol életében egyszer járt. És úgy volt ahogy mondta még most is. Ez számomra is már lehetetlennek tűnik.