A régi korban hogy tudtak az emberek leautózni vidékre meg külföldre?

Szerintem nem a komplett generációt kell szidni, mert nem a komplett generáció hülye csak a kérdező. És nem a komplett generáció tehet róla, hogy a kérdező hülye.

Na meg azért nem kell úgy csinálni, mintha csak és kizárólag a "degeneráció" példányai támaszkodnának a GPS-re mert az elvileg térképen tanult "30-40 éve vezetek" generáció is pont ugyanúgy megy vakon a GPS után.

Amúgy én azt látom, a többség az képes tájékozódni. És egyfajta "hibrid" rendszert használ. Nyilván nézi a táblákat, jelzéseket is, közben összeveti a GPS-el. De magam is és legtöbb ismerősöm is indulás előtt átfutja az útvonalat, hogy mi merre.

Mondjuk akkor nem is voltak elbszott körforgalomhegyek, meg kitáblázatlan autópályák, vagy éppen kismillió felesleges tábla, agyonbonyolított marhaságok, védem evvel a mostani generációt, 49 vagyok.

20 év alatt is sokszorosára nőttek az utak, autók száma, próbáltam mostanában mezei térképpel menni, hát elég körülményes.

#25 Jó és azt honnan tudod, hogy a mostani generáció kérdezi meg, tekintve, hogy az oldal anonim?

#24 Tegyük hozzá régen mifelénk konkrétan naponta megkérdezte valaki, merre van ez és az az utca, hogyan jut el ide meg oda. Vagy konkrétan rákérdezett nem e tudjuk XY merre lakik. Nem egyszer láttam tanácstalanul bolyongó embereket, autókat... :D

15 éve amikor Budapestre kerültem, emlékszem kollégiumi költözésnél el ismerősöm apja a fél városon átment mire talált olyan helyet, ahol vissza tudott fordulni, csak utána meg alig talált vissza.

Ráadásul az elv tulajdonképpen nem változott. Régen is az volt, hogy el akarsz jutni A-ból B-be és megtervezed az útvonalat. Annyi hogy ezt ma már megteszi helyetted a navigáció pillanatok alatt.

Pl. ezzel a térképpel: [link]

Otthon is szívesen lapozgattam otthon. Képzeletben utaztam vele. Ha meg tényleg utaztunk valahova, előre megnéztem hova megyünk, merre kell menni, hol kell elkanyarodni, milyen útra...

Mikor már volt GPS, de még drága volt, akkor is csináltam olyat, hogy kinyomtattam az útvonaltervet az útvonaltervezőből (első útvonaltervező programom még DOS alapú volt), ha kellett, a bonyolult elágazásokat kinagyítottam, és a rövid itinert cellux-szal a kormányra ragasztottam. Ilyet még a 2010-es években is csináltam...

Manapság akkor is használom az autó beépített navigációs rendszerét, ha ismert útvonalon, ismert helyre megyek. A navigációs rendszer valós idejű közlekedési információkkal szolgál és elkerülő útvonalat tud javasolni, ha valahol torlódás vagy más akadály van. Szeretem ezeket a lehetőségeket, mert sok időt takarít meg, hogy nem kell térképeket nézegetni, útvonalat keresni. De örülök, hogy gyerekkoromban megtanultam használni a papírtérképet, mert hasznos lehet ma is. Pl. ha nyaralni megyünk, igyekszem látnivalókban gazdag útvonalat választani, vagy különböző útvonalon utazni oda- és visszafelé.

#28, mintha ezt szóról szóra én írtam volna! :) Szintén ugyanez. Sőt, ugyanez a térképünk is megvan, csak szerintem velemivel újabb kiadásban. Nem dobtam ki, a mai napig ott van valahol a könyvespolcon. Igaz nem használom. A külső borító valamikor a 80-as, 90-es években levált a könyv gerincéről. Ezt faterom úgy reparálta meg, hogy azzal a vastag barna ragasztószalaggal, amivel kartondobozokat ragasztanak (ez volt itthon kéznél) visszaragasztotta a gerince mellett. Ezzel csak az a baj, hogy barna és nem átlátszó. Így azóta a címe: "Agyarország utóatlasza" lett. :D

A #22-esnek annyiban igaza van, hogy ne általánosítsunk! A fiatalok között arányaiban talán több a gondolkozni nem képes egyed, mint ahogy az öregebb generációban sem kizárólag lángészek vannak. De köztük is vannak értelmesek, okosak. Én a 30-as éveim végén járok, egyetemen tanítok. Ráadásul műszaki karon. Tehát ide elvileg olyan fiatalok jönnek, akiknek alapból van némi műszaki érzéke, hiszen pár év alatt mérnökök lesznek. Én azon képedtem el, hogy 18-19 évesen nem ismerik már az analóg órát! Eleinte azt hittem, hogy csak trollkodnak, de nem! Természetesen ez sem mindenkire igaz, de többen közülük bajban vannak, ha mutatót kell leolvasni egy számlapról és nem írja ki digitálisan az óra, hogy pl 16:23 van. Ez részben az ő, részben a mai társadalom, oktatási rendszer hibája.

Emellett van, aki telefonnal, GPS-sel sem tud tájékozódni. Hallottam olyan esetről, amikor egy társaság Budapestről a Máramaros havasokba tartott és csak a Beregsurány határátkelő előtt jöttek rá arra, hogy az útvonaltervező Ukrajnán keresztül akarná őket oda vezetni. Útlevél viszont nem volt náluk, de Ukrajnába nem elég a személyi igazolvány...

Egy érdekes eset volt Budán, Csillebércen, amikor egy autós a Frankhegyi turistaházhoz vezető utat kereste. Mondtam neki, hogy ebből az irányból személyautóval nem ajánlom, mert eléggé nyomvályús, és az erdős szakaszon sáros földút, Budaörs felől viszont burkolt út vezet oda. De ő erősködött, hogy erre vezeti őt a GPS. Nem tudom, meddig jutott.