Lóerő vagy a nyomaték a fontosabb?

"

Teljesítmény = nyomaték x fordulatszám x 2pi.

Vagyis minden egyes fordulatszám esetén a teljesítmény arányos a nyomatékkal.

Mi akkor a kérdés?"

Ez önmagában továbbra is igaz, de továbbra is csak a főtengelyen mérve, és nem a keréken. (Illetve persze a keréken is igaz, csak ott nem a motor által hanem a keréken leadott nyomatékra, amiről fogalmunk sincsh ogy mennyi) Márpedig az autót a kerék és az aszfalt közötti erő hajtja, nem a főtengely.

Ha egy autó halad 40 km/h-val és lead 100 lóerőt akár 2-es akár 4-es fokozatban, akkor ugyanúgy fog gyorsulni. Viszont ha 200 Nm-t 2-es vagy 4-es fokozatban, akkor NEM ugyanúgy fog gyorsulni, hiszen a különböző áttétel miatt a keréken más nyomaték (tehát más kerületi erő) fog megjelenni. Tehát az autó gyorsulását a teljesítmény határozza meg. Pont.

12-es, ez a képlet elemi fizika, tehát minden forgó alkatrészre igaz. Magától értetődő hogy az összefüggésben szereplő mennyiségek mindig a vizsgált alkatrészre (gépelemre) vonatkozik.

Így a kerékre is érvényes a képlet, nyilván a kerék fordulatszámával és nyomatékával számolva a keréken mérhető teljesítményt kapjuk. Ez jól számolható, a tervezés során a mérnökök meg is teszik, majd pedig tesztelik a megfelelő méréstechnológiai eljárásokkal pl. futópadon.

Ha egy adott kerékre szeretnénk kiszámítani a mechanikai mennyiségeket, semmi más dolgunk nincs, mint a motortól elindulva végigkísérni a hajtáslánc útját és eljutni a kerékig.

A motor és a kerék között az ún. eredő áttétel érvényesül, amely a részáttételek összeszorzásával nyerhető. Azaz pl. a váltó esetén nyelestengely, előtéttengely, kimenőtengely. A fogaskerekek fogszámából az áttételek számíthatóak. Váltó után jön a differenciálmű ott is van egy áttétel (így nyomatékmódosítás) valamint a hajtáslánc kétfelé oszlik a két féltengely és a kerekek felé. Ha négykerékmeghajtású akkor a váltó után osztómű van, kardántengely, stb. Ezek jól számolhatók egyszerű képletek segítségével. Sőt autótipusonként, váltótipusonkként kézikönyvek vannak, amelyekben az áttételek megtalálhatóak.

Ezenkívül hozzá kell tenni, minden hajtásban van egy veszteség, pl. egy fogaskerékpár esetén az érintkezésnél a fogak általában csúsznak egymáson tehát súrlódási ellenállás van (csak direkt hajtás esetén azaz 1:1 áttételnél nincs csúszás a fogak között, ez az ún. Reuleaux-szerkesztéssel igazolható). Aztán a váltóban olaj van (ahogy a difiben is) tehát ott van egy folyadékáramlási veszteség. Továbbá minden csapágynak is van vesztesége.

Ezek a veszteségek mérnöki pontossággal becsülhetőek ill. mérés útján meghatározhatóak.

"Ha egy autó halad 40 km/h-val és lead 100 lóerőt akár 2-es akár 4-es fokozatban, akkor ugyanúgy fog gyorsulni."

Most halad 40km/h-val vagy gyorsul? A kettő nem ugyanaz...

"Tehát az autó gyorsulását a teljesítmény határozza meg. Pont."

Inkább az határozza meg hogy milyen váltóval van szerelve a motor. Ugyanazt a motorblokkot többféle váltóval is lehet szerelni: más a fokozatok száma, más a fogaskerekek méretezése, kiosztása, ezért az egyikben rövidebbek a fokozatok és jobban gyorsul míg a másik inkább autópályára van kitalálva...

"12-es, ez a képlet elemi fizika, tehát minden forgó alkatrészre igaz. Magától értetődő hogy az összefüggésben szereplő mennyiségek mindig a vizsgált alkatrészre (gépelemre) vonatkozik."

Igen, ezt én is tudom, de akkor leírom ezredjére is. Amikor egy autó teljesítményéről beszélünk, akkor a motor teljesítményét értjük alatta. Nyomaték esetén szintén. A gyorsulást viszont nem a motornál, hanem a keréken jelentkező teljesítmény és nyomaték határozza meg. Igen, értem hogy a teljesítmény és a nyomaték is egyenértékű ilyen szempontból. A KERÉKEN leadott teljesítmény és nyomaték egyenértékű. Azért kardoskodom mégis a telejsítmény mellett, mert míg a keréken leadott telejsítmény (ami az autót gyorsítja) egyenlő (minusz veszteség) a mptor teljesítményével, addik a keréken mért nyomaték (ami az autót ténylegesen gyorsítja) köszönöviszonyban sincs a motornál leadott nyomatékkal, csak a hajtáslánc többi elemének ismeretében lehet meghatározni. Emiatt amikor egy autó MOTORJÁNAK a teljesítményéről és nyomatékáról beszélünk, akkor ezek közül a teljesítmény a mérvadó.

A kérdés az volt, hogy a nyomaték vagy a teljesítmény fontosabb. Kétszeres teljesítmény azonos nyomaték mellett kétszeres erőt jelent a keréken. Kétszeres nyomaték azonos teljesítmény mellett egyszeres erőt jelent a keréken. Tehát azt hogy a jármű hogyan gyorsul, csak a teljesítmény határozza meg.

Pont. Ennyi. Én itt lezárom, nincs kedvem ezeregyedjére is leírni ugyanezt.

"a keréken mért nyomaték (ami az autót ténylegesen gyorsítja) köszönöviszonyban sincs a motornál leadott nyomatékkal, csak a hajtáslánc többi elemének ismeretében lehet meghatározni."

Már hogy a fenébe ne lenne vele köszönöviszonyba se?!

Egész pontosan egyenesen arányos vele, arányossági tényező a hajtáslánc összátétele!

A teljesítmény azért meghatározó, mert ahogy a #7 hozzászólásban írtam abból egyértelműen következik, hogy adott sebességen mekkora erő gyorsítja az autót.

A nyomaték önmagában nem jelenti, hogy az autó jól fog gyorsulni. Hiába van egy motornak magas nyomatéka, ha az elérhető fordulatszáma alacsony. Akkor a teljesítménye (=nyomaték-fordulatszám) nem lesz kiemelkedő. Csak közepes lesz a gyorsítóerő: erő=teljesítmény/sebesség=nyomaték*fordulatszám/sebesség.

Teljesítmény kell. A használt fordulatszám-tartományban mindenütt.

És még egy érv a teljesítmény mellett: az F1-es motorok.

Ott nem csak a nyomaték növelésére törekszenek, hanem a nyomaték ÉS a fordulatszám növelésére. Azaz a nagy teljesítményre.