Hogyan működnek a Retarder fékek buszokon/kamionokon?

Az intarder a seb. váltóval van egybe épitve és ez egy hidrodinamikus szerkezet. A folyadék fékezi a turbinához hasonló kereket.

A retarder pedigab kardánra van építve és elektromosan fékezi.

Persze ez se jó szó hogy fék, mert inkább lassitó berendezés, vagyis megpróbálja nem felgyorsulni a járművet.

Közben pedig a rendes fék nem működik tehát nem kopik és nem melegedik.

Én ennyit tudok , de dolgoztam mindkét féle kamionnal.

Az intarder az piszok jó és hatásos mert bevan kötve a hűtőrendszerbe és nem melegszik túl , például csehen végig lehetett úgy menni rakottan hogy nem kellett lábfékkel fékezni.

Nyilván ha szükséges megállni akkor kell a lábfék mert ezekkel nem lehet állóra fékezni a járművet.

A retarder a köznapi megnevezése az üzemi fékrendszeren kívüli lassítófékeknek.

Elektromos retardert ( ami közúton elsőként terjedt el ) ma már nem gyártanak, mert drága.

Az hidrodinamikus "retarderekből" két féle elterjedt: az egyik ami az automataváltóba van építve ( a ZFnél Intarder elnevezéssel fut ) a másik ami a váltóházon kívül kapott helyet ( ilyet használ pl a Scania, Volvo és a manuális kapcsolású ZF váltókon is ilyenek voltak az automaták elterjedése előtt ).

Ezek ugyanúgy működnek, mint az az összes hidrodinamikus hajtómű ( pl a személyautók automataváltóiban a konverter): két egymással szemben lévő turbinalapát között dolgoztatják az olajat, ami hővé alakítja a mozgási energiát.

A harmadik gyakori megoldás: a dekompressziós motorfék. Ilyennel készül az összes amerikai kamion, a Volvokban alapfelszereltség VEB néven, a Mercedesben is alap mióta nem V hanem újra soros motorokat használnak ( gyakorlatilag 6 hengeres, áttervezett Detroit-Diesel motorok vannak a Mercedesekben) és a DAFokon.

Ezek a szelepnyitások módosításával egy kompresszort csinálnak a motorból, ami felemészti a mozgási energiát.

A youtubeon mindről tanálsz animációt:

elektrodinamikus retarder:

https://www.youtube.com/watch?v=5FMoUEmSsdE

hidrodinamikus retarder:

https://www.youtube.com/watch?v=EKa97RYxE_Q

Jakebrake:

https://www.youtube.com/watch?v=HkfjCJClWVA

Nekünk ezt kellett megtanulni róla bü tanfolyamon:

Lassító fékek

(Üzemi fék kímélése, túlmelegedés elkerülése, környezetkímélés)

Kipufogó fék (Bubu) Lábbal, vagy kézzel működtetjük.

A lábszelep lenyomásával 2 munkahengert hozok működésbe, sűrített levegő segítségével. Az egyik munkahenger egy fojtószelepet mozgat, ami elzárja a kipufogógáz útját, így megnövelve a motor belső ellenállását. A másik munkahenger 0 töltésre állítja az adagolót. Magasabb fordulaton, erőteljesebb lesz a fékhatás. Csúszós úton ne használjuk, mert mivel a használata közben a kerék hajtja a motort, ha a kerék megcsúszik, a motor leáll. (megszűnik a levegőtermelés, töltés, szervó) Régebbi konstrukcióknál a működésének ellenőrzése álló helyzetben is elvégezhető volt, hiszen ha működésbe hoztam a jármű álló helyzetében, a motor leállt. A modernebb járművekben már automatikusan kikapcsol bizonyos fordulatszám alatt, így alapjáraton nem is kapcsol be. Ez a legolcsóbb/legegyszerűbb lassító fék.

Retarderek:

Örvényáramú retarder: az alváz hossztartói közé szerelnek fel 8db (4 pár) elektromágneses tekercset. A tekercsek előtt és mögött egy-egy lágyvasból készült öntött tárcsát forgat a kardántengely. Az egymással szemben lévő tekercseket tudjuk páronként bekapcsolni, így 4 fokozatban tudjuk állítani a fékezőhatás erősségét.

Előnye, hogy ezt a legegyszerűbb utólagosan beépíteni. Kis fordulaton nagyobb a fékező hatása, mint a hidrodinamikus retardernek.

Hátránya, a viszonylag nagy tömege, a melegedéssel és fordulatszám csökkenéssel a fékezőerő is csökken.

Általában léghűtéses, de létezik vízhűtéses is!

Hidrodinamikus retarderek.

valamilyen folyadékra van szükség, leggyakrabban olaj

2 lapátkoszorú van egymással szemben. Az egyik fixen a retarder házhoz van rögzítve, a másik forog, melyet beépítéstől függően a kardántengely, vagy a sebességváltó, vagy a motor főtengelye hajt. A 2 tárcsa közé olajat (vagy más folyadékot) pumpálnak, ami lassítja a forgó tárcsát. Több olaj-erősebb fékező erő. Ennek köszönhetően fokozatmentesen állítható. Ha nincs szükség a lassításra, sűritett levegőt engednek a térbe, mely az olajat visszaszorítja a tárolótartályba. Hűtést igényel, emiatt a jármű hűtőrendszerét ehhez mérten kell méretezni.

Utólagos beszerelése nagyon körülményes.

Különböző módokon lehet beépíteni.

Primer beépítésről beszélünk, ha a motor elé, vagy a motor és sebességváltó közé kerül beépítésre, vagy újabban a váltóházba, de még a váltó fogaskerekei elé. Ez esetben a motor főtengelyének fordulatszámával fog megegyezni a forgórész fordulatszáma.

Szekunder beépítés esetében vagy a sebességváltóra, vagy a sebességváltó és a hátsó futómű közé szerelik, ez esetben a forgórész fordulatszáma nem a motor főtengelyének fordulatszámával, hanem a kardántengely fordulatszámával fog megegyezni.

A két előzőleg tárgyalt esetben in-line és off-line beépítésről is beszélhetünk. In-line beépítésnél a hajtáslánccal egy vonalba építik be, tehát a retarder fordulatszáma megegyezik a főtengely, vagy a kardántengely fordulatszámával. Off-line beépítésnél viszont közbe építenek egy gyorsító áttételt, melynek köszönhetően a retarder fordulatszámát a főtengely, vagy kardántengelyhez képest felgyorsítják. Ez a mód azért kedvelt, mert a gyorsító áttételnek köszönhetően kisebb lapátkoszorúkra van szükség, így kisebb helyen elfér és könnyebb is a retarder.

Mindkét tárgyalt retarder túlmelegedésre hajlamos, így védelemmel látják el. Tehát túlmelegedés fennállásának esetében automatikusan kikapcsolódnak, melyről figyelmeztetést kapunk a visszajelző lámpának köszönhetően. Ha hegyről lefelé azt tapasztaljuk, hogy a retarderünk túlmelegedett, feltétlen keressünk egy megállásra alkalmas helyet és várjuk meg míg visszahűl, különben az üzemi fékünk is túlhevülhet!

Retarderek ellenőrzése: kontrollámpával történik. Gyújtásadásra felvillan, beindítás után elalszik.

Azért messze nem.

A klasszik bubu fékereje az 200lóerő környéke ami tényleg vicc. A Volvonál is két változat rendelhető: a klasszik EPG ( kipufogófék ) az durván 200 lóerőnyi fékerővel rendelkezik 2000-res fordulaton és ez nem jó szinte semmire. A VEB viszont combos,a 13 literes motornál 475 lóerőt tud, míg az FH16-ban közel 630 féklóerőt lehet belőle kicsikarni.

A Mercedesnél a 12,8literes sor6 jake-brakeje 544 féklóerőt produkál, ami bőven elegendő 24t raksúlyhoz. Ismerősömnél fut ilyennel szerelt 6 tengelyes szerelvény, a szlovén hegyekről simán lejönnek vele fékezés nélkül - 50 tonna össztömegben. :)

#8 gyanítom én a veb-fékessel jártam, mert nem volt az a hagyományos bububububu hangja, talán a régi fh13-as volvoknál hallottam utoljára olyat a Waberersnél még M-es rendszámmal, ennek olyan semmilyen hangja volt, de szart sem ért... A DAF nem-retarderes motorféke, mx motorfék a neve talán, az valamivel többet ért azért, de a volvonál többet kellett lábbal fékezni mint amit motorfékeztem kb. A 8-ason lefelé Stuttgart felé lehetetlen volt tartani az 50-et, és egy kicsit nagyobb leejtőnél is csak azt vettem észre hogy már majdnem 100-al gurulok pedig 87-en kellett volna tartania :D

Nem is értem az idióta főnököm hogy gondolta komolyan hogy billencses autóra nem kér retardert, állandóan 24 tonnákkal járunk németben ami azért nem egy holland alföld :D

A Volvonál pont a VEB hangos. Az euro II-es FH12-nél igencsak jó hangja volt a VEBnek, főleg ha már rendesen ki volt égve a dob :)

https://www.youtube.com/watch?v=g9iMVDEHOXQ

Amivel te jártál az nem VEB-es volt.