Kezdőoldal » Ismerkedés » Társkeresés » Öregnek érzem a saját korosztá...

Öregnek érzem a saját korosztályomat. Változhat ez, vagy ezzel minden férfi így lesz idővel?

Figyelt kérdés

33/F


Valahogy az évek elrepültek, de lélekben én még tinédzser maradtam. A munkámat persze becsülettel elvégzem, de azon kívül nem igazán vállalok felelősséget. Úgy élek, ahogy éppen jól esik. Nem érdekel az egzisztencia, nem érdekel, ki mit gondol rólam, én simán csak a pillanatnyi boldogságomat hajszolom, persze úgy, hogy mást ne zavarjak vele. Tehát úgy élek, ahogy gyerekként elképzeltem az idilli felnőtt kort. Azt csinálom, amit akarok, ha kedvem van, beszívok, felülök egy vonatra, és elmegyek random valahova, sétálok össze-vissza, hazaérek, mikor hazaérek, élvezem az élet minden apró momentumát. Mostanában kezdem felkelteni a korombéli nők érdeklődését a vidám életfelfogásommal, már akik látják, hogy az egzisztencia meg a képmutatás önmagában nem hoz boldogságot egy pár életében. Viszont sajnos úgy érzem, körülöttem mindenki megöregedett. Mindenki megkomolyodott úgymond, kiégett belőlük az a tűz, ami tinédzserként még mindannyiunkban ott lobogott. Ez a tűz néha stimuláló, néha fájdalmas, de segít mélyen átélni a jót, a rosszat. Nem érzem ezt a tüzet a korosztályomban. A túl sok élmény megélése is kiéget, vagy a túl sok csalódás, nem tudom. De én még mindig gyereknek/tinédzsernek érzem magam, és nem fogok kertelni, a 18-20 éves lányok jönnek be. Múltkor kidobó voltam egy gimnazita végzős buliban, és atya ég... Azok a lányok teljesen elvették az eszem, nem tudtam terelni róluk a gondolataimat. Az illatuk, a mozgásuk, az arcuk, azok a lángoló lelkek, tekintetek. Becsületes vagyok, így nyilván nem fogok ilyen fiatal lányokra rányomulni, de borzasztóan vonzódom hozzájuk, miközben nekem 30-as nőkkel kéne próbálkoznom. De bennük semmit nem érzek. Olyanok számomra, mint egy sima kád víz. A fiatal lányok meg maga a pezsgőfürdő a létező összes esszenciával, sóval, illattal, fényjátékkal. Mint mondtam, nem érdekel, ki milyen okos, ki kinek a kije, honnan jött, miben jó, miben nem. Csak és kizárólag a lélek rezgése az, ami rám hatással van. Egyszerre vagyok szomorú, és lelkes, hogy ilyen szinten fel tudnak pörgetni ezek a lányok. Szerintetek ez elítélendő hozzáállás? Igazából, ha az is, nem tudok ellene mit tenni, ilyen vagyok, és nem fogok lázadni magam ellen. Annyit tehetek, hogy távolról csodálom őket.



2023. nov. 3. 17:10
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:
Ja és 6-os, a képmutatásra visszatérve: Te milyen kifejezéssel jellemeznéd mondjuk azt, amikor a kollégák egymás közt vigyorogva, nevetgélve trécselnek, egymást meg konkrétan nekem beszélik ki, mert tudják, hogy én úgysem köpöm be őket? Mindenki mindenkit utál a háta mögött a munkahelyemen, de az imidzsére mégis annyira vigyáznak, hogy jópofiznak egymással? Vagy minek neveznéd azt, mikor egy buliba mindenki halálra unja magát, aztán 10 másodpercre mosolyt facsarnak az arcukra, amíg elkészül a szelfi, utána ugyan úgy visszazuhannak az unalom vermébe, de legalább ki lehet posztolni, hogy "fantasztikus buli, csodálatos hangulatban!". Minek neveznéd ezeket a dolgokat? Mert számomra ez a képmutatás. Ha van erre jobb szinonímád, akkor meghallgatom, és adott esetben át is veszem, mert nem zárkózom el soha az önfejlesztéstől.
2023. nov. 3. 21:10
 12/13 anonim válasza:

"Úgyhogy, rengeteget változtam, de egyetlen dolog mégis megmaradt bennem: A zsigeri lelkesedés a dolgok iránt. Ami kétélű fegyver, mert a lélek egyenes arányban fürdik az extázisban, és szenved a kétségektől. Ez a szenvedély, ami bennem talán most még nagyobb lánggal ég, mint tizenévesen. Na, és EZ AZ a dolog, a tűz, a pezsgés, a szenvedély, amit nem látok a korosztályomban. Bár látnék. Biztos vannak ilyen emberek még, csak elkerüljük egymást."


Kérdező, én hasonló lelkületűnek tartom magam és azzal is tudok azonosulni, amit az életviteledről írtál. Szeretném leírni, hogy megmelengette a lelkemet, hogy látom, hogy vannak a világban emberek, akiknek hozzám hasonló a személyiségük, amennyire ezt az általad leírt információkból meg tudom állapítani.

2023. nov. 5. 14:31
 13/13 anonim válasza:

Csatlakozom a kérdező táborához, valamint látom, hogy vannak többen még, akik "hozzánk" hasonlóak (pl. 12-es). Szóval kérdező, látod, vagyunk azért még egy páran, akikben még ég a láng..én 34 éves vagyok, és amiket írtál, minthacsak én írtam volna, ugyanígy hasonlóakat látok és kb. 3 éve "szenvedek" attól, hogy nem találom a pozitív lelkeket magam körül és csak "lélekgyalúlást" kapok..szerencsémre jól fel tudom dolgozni a negatív történéseket ill. nagyon hamar kiszúrom az energiavámpírokat és már a legtöbbször esélyt sem adok neki, hogy kommunikáljon velem.

Nem kis dolog ám, amikor valaki még képes örülni egy szépen kibontott csokinak, vagy el tud mosolyodni egy kedves szó hallatán..amikor képes ezeket befogadni..amikor még képes egy tiszta mély levegőt venni, ami maga a nyugodtság. A lelki erőnél és derűnél nagyobb érték nem létezik, ha ezt elveszítjük, minden oda, hiába milliárdos valaki, mert a legnagyobb jachtot sem fogja tudni élvezni, de akinek még van lelke, az egy szelet alma lecsorgó nedvében is gyermeki élvezetet képes látni.

:-)

2024. ápr. 25. 20:00
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!