Egyedülálló 36 éves férfinak hova érdemes eljárnia Budapesten, ha ismerkedni szeretne?

Én hetero létemre simán ismerkednék amúgy homoszexuálisakkal bárhol....csak nem pumpálnám meg őket.

8 éve levelezek, Nőm nem volt, idáig ezeket kaptam.. Akár hiszed akár nem, de egyetlen egy nő sem tudta eldönteni mit is akar....

15. Küldj képet, most már kíváncsi vagyok női szemmel.

Koncertekre,színházba,sport a szabadban.

Esetleg szivárványos sátrakban, ha arra van igény.

Társasjáték estékre, BudapestBike-ra jótékonykodni, közösségi akciókra (ahol nem számít, hogy egyedül mész-e vagy sem- önkéntesség), fórumokra, szabadegyetem előadásokra, amatőr szinház estekre, esetleg aktivistaként csatlakozni egy-egy polgári/politikai csoporthoz (passzívan is lehet társadalmi ügyeket támogatni (kirakatszerep nélkül))>> lehetetlen nem ismerkedni, és rengeteg közös program, rendszeres találkozó és még nyári 1-2 napos tábor is van). Interneten alapvetően nehéz olyan fórumot találni, ahol érdemben lehet mindenről is beszélgetni (aktív trollok nélkül) és ebből még akár találkozók is születhetnek. Pasiként ajánlom 20-45 között a ,,havervagy" alkalmazást, elég sok lány van fenn és programokra (ált.fizetős) lehet beregisztrálni- közben láthatod kik vesznek majd részt rajtuk (hátha segít:)). Sajnos szétpolarizált társadalomban sokkal nagyobb az egymással szembeni bizalmatlanság, így rengeteg ember agnosztikus és magányos. Az ismerkedéssel kapcsolatos nehézség ugyanakkor nem kor vagy nemspecifikus: sokunknak okoz problémát. A lányok/nők sem mennek oda szívesen a férfiakhoz- hasonló okokból (félénkség, megszégyenüléstől, elutasítástól való félelem/szorongás), mint ahogy az a férfiaknak is kellemetlen tud lenni. Sőt a férfiak bizonyos szempontból hátrányból is indulnak mindig, hiszen tőlük elvárják a szociális sémák, hogy ne csak mindig kezdeményezők, de sikeresek is legyenek (tehát kezeljék kizárólagosan pozitívan az elutasítást, max majd egy este alatt lesz 12 ,,picsa" aki nem kért abból, amit tudtak volna adni, de legalább a Self sem zuhant be- hiszen a picsákkal mit kezdjen az ember..?:D). A nők ezzel szemben egyrészt inkább védve vannak a sémákkal, hiszen bármikor háríthatnak közeledést, nem szükséges kezdeményezniük sem és ha nem jön össz semmi, akkor az azért volt ,,mert gyenge volt a felhozatal".. Ugyanakkor a nők többsége is bizonytalan, hiszen tőlük a sémák meg tökéletességet várnak el (babaarc, szép test, konyhazsonglőr, gyengédség, érzékenység és érzékiség, gondosság stb..) - az a nő akit meg nem akarnak meghódítani, úgy érzi, hogy értéktelen mind mint ember, mind mint nő. Nyilván nincs kéziköny egyik nemhez sem, de általánosságban a nőknél a következőképpen alakul: a nagyon fiatal lányok (20 alatt) egyrészt még a társadalmi nemi szerepeiknek megfelelő neveltetési minták miatt kevésbé kezdeményezők (,,lovagi kultúra") kis részükre igaz csak, hogy radikálisan túlszexualizáltak; a fiatal huszonévesek között már nagyobb a szélsőségesség (vihogó miss know it all(megszégyenítők); félénk könyvmolyok (eddig se jött össze, sosem fog, az egész nagyon ciki); femnisták (agresszívabb, hangosabb közeg, sokszor tomboy attitűddel csak ,,haverokat" keresnek);gátlástalan golddiggerek (status-co relativizálás,mintsem evolúciós drive- itt nagyobb a kezdeményező kedv, ha nagyobbnak tűnik a ,,haszon" (haszon= vonzó férfi, magas jövedelemről árulkodó feltünő kigészítők, könnyű csábíthatóság); kapcsolat orientáltak (kedves, figyelmes, de dependens karakterek, minden randi egy új lépcsőfok a ,,NagyŐ" kiteljesedéséhez). 30+ esetén jó hír lehet, hogy megmaradt egy csendes, érdekes réteg, akikkel sok mindenről lehet beszélgetni, nyitottak is, de nem járnak el szinte sehova (ilyenkor már a barátnők zöme lemorzsolódott, támogatás nélkül meg nem megy), vannak aktív párkeresők is akik csoportban mozognak (én nőként már kamaszkoromban is rettegtem a női -nem párkereső- csoportosulásoktól, borzasztó nyers a dinamika, pletyi, ego és fikázás teszi ki a csoportidőt-önkritika meg zero), egy kisebb réteg (elkeseredett karrieristák, elváltak, egyéni traumákon átevezők) akik tényleg kapcsolatra vágynak, nyitnak is de hirtelen (inkonzisztensen) be is zárnak/lelépnek, és persze a carpe diem csapat, akik a golddiggerek idősebb változatai (örök szinglik és/vagy hyperszexualások- nem mintha bármelyikkel is gond lenne:)). Szerintem érdemes felismerni, hogy 30+ már kimondottan partnert keres az ember és elsősorban érzelmi, ideológiai (célok, tervek, erkölcs), mintsem jövedelmi alapon vagy kétségbeesett fészekrakó ösztönöktől vezérelten. Partner az, aki akár jó haver is lehetne, de megvan benne a plusz. Az én ismerettségi körömben rengeteg okos, tényleg értékes és jófej nő van (30-43 között), akik az egyedüllétet jobban, a magányt (főleg érzelmi és intellektuális) pedig kimondottan rosszul viselik- viszont mindegyikükről el tudom mondani, hogy peremvidékre szorult szenzitív, szabadgondolkodású, emberszerető centralisták vagy balosak, akik az elmúlt 10 évben rászorulnak arra is, hogy a gyűlölködő közegben a saját identitásuknak, küzdelmeiknek is legitim teret nyerhessenek, így sokkal kevésbé vállalnak dominánsabb/kiszolgáltatottabb helyzetekbe való bevonódást, s ha ismerkednek is, bizony 95%-ban kertelés nélkül számít, hogy milyen ideológián osztozkodnak. Tulajdonképpen jobban számít, mint a jövedelem vagy a kinézet, s főleg mint a farokméret.. Az a helyzet kedves férfiak, hogy sok olyan modern nőnél, -akire egyébként érdemes lenne ha nem klasszikusan küzdelmet, de időt ,,pazarolni"-, nem fog bejönni, ha a partner ideológiai leckéket mond fel, értékeket kizárólagosan relativizál és/vagy aktív/passzív szerepet vállal a társadalom egyes tagjainak, rétegeinek vegzálásában (foglalkozás, életkor, nem, etnikum, vallás, idológia, ökológiai szemlélet etc.) Az egyik akadémikus havernőm mondta (aki hamarosan lelép az országból), hogy most az egyik oldalhoz akkora haszon/kényszer odatartozni, -főleg az inkább magasabb szoc.státuszért rivalizáló férfiaknak-, hogy nagyon ,,beszűkült a piac"és az emberek elkezdtek elhatárolódni egymástól (általánosan és nem trendszerűen): természetesen a vegzáltak erőteljesebben, mint a ,,nyergesek". Szomorú ez. Azért aki ideológiailag erősen elkötelezett, se keseredjen el, annak is tanácsos a saját érdeklődési közege felé nyitni, rengeteg anyagilag jól megtámogatott, kellemes programot és fórumot találhat akár nőként, akár férfiként- próbálja meg meglátogatni őket és legyen nyitott az ismerkedésre, kezdésnek biztosan lesz 2-3 nagyon erős közös, szemléleti pillér. Amennyiben meg fórumokon kívül ismerkedne, hasonló nehézségekkel kell majd szembenéznie (főleg férfiként), mint a vegzáltaknak. Szociálisan érzékeny, humanista csajok csak elvétve lesznek fellelhetőek és igen, nem valószínű, hogy megéri majd a hozzájuk való közeledés. De természetesen még akadnak olyanok is, akiket a saját Egojuk jobban érdekel, mint a körülöttük levő világ- velük mindkét oldalnak, mindkét nemnek akár nagyobb szerencséje is lehet, viszont beléjük futni könnyebb lesz vidéken, mint a nagyvárosokban vagy éppen Bp-en. Sok szerencsét :)