Érdemes gyereket vállalni egyedülálló anyaként?
Próbálkoztam mindennel, hogy legyen párom. Ha egy eseményen találkozok egy odáig ismeretlen férfival, próbálok beszélgetni mindenről, hogy milyen kiállításon voltam, hogy merre utaztam és a helynek mik a nyelvi vagy kultúrális különlegességei, hogy mit olvastam, szóval én igyekszem, hogy a férfi akarjon máskor is beszélgetni velem, de csak az a vége ezeknek a találkozóknak, hogy ágyba akar vinni. Ha nem megyek bele, eltűnik, többet nem keres, de akkor sem keres, ha belemennék.
Próbálkoztam ismerkedni olyan férfiakkal is, akikkel már ismerjük egymást, de nem érdeklődnek, nem is mindig válaszolnak, pedig előtte mindig informálódok, mi érdekli őket és arról beszélgetnék. Változtattam a kinézetemen, de így sem érdeklem őket.
Nekem nem lesz párom, se férjem soha, ebbe beletörődtem.
Viszont anya szeretnék lenni. Gondoltam mesterséges megtermékenyítésre, de mielőtt belevágnék: egyedül nagyon nehéz?
Milyen lenne a gyereknek apa nélkül? És egy anya önmagában meg tud mindent adni a gyereknek?
"próbálok beszélgetni mindenről, hogy milyen kiállításon voltam, hogy merre utaztam és a helynek mik a nyelvi vagy kultúrális különlegességei, hogy mit olvastam"
Ez komoly?! Nőként is azt mondom, én sem állnék le veled, ha neked ilyen "fontos" témáid vannak 😅
Egy sznobnak tűnsz, semmi másnak, ne haragudj. Élj egy kicsit, legyél menő, laza. Ne egy befásult töritanár. Azt akkor több esélyed lesz hidd el.
Egyebként, hogy a kérdésre is válaszoljak, én semmiképp nem vállalnék így gyereket. Egy gyereknek apa példakép is kell, akarmennyire azt nyomatják a mai világban, hogy nem. Ha felnő, megkérdi ki az apja?! Ja hát azt nem tudod. Degáz....
Én így nem mennék bele, az tuti.
Nem írtad hány éves vagy.
Először is köszönöm az őszinteséget, mert ez felnyitotta a szememet, hogy antipatikusnak tűnök mások szemében a témák miatt.
Mikről beszélgethetnék ebben az esetben? Sajnos világéletemben gond volt a beszélgetés, sokáig azt hallgattam otthon, hogy nem csoda, hogy nincsenek barátaim és nem érdeklem a férfiakat, mert buta témákról beszélek, amikor például otthon elmeséltem, hogy mit láttam a TV-ben vagy mi volt a gimis órán vagy az egyetemen.
Mindig arra bíztattak, hogy inkább múzeumokról, színházról, könyvekről beszélgessek, de úgy látszik, ez se jó.
Ti mit javasoltok?
Köszönöm még egyszer! Tényleg hasznos ez a fórum!!!!!
Szerintem pont az a baj, hogy ennyire görcsösen akarsz párt. Valószínűleg túl sok és száraz vagy.
Hány éves vagy? Soha ne. Volt még normális párkapcsolatod?
Soha nem vállaltam volna egyedül gyermeket.
Törött lábú őzre nem lőnek. Olyanra főleg nem, aki fut is utánuk.
Egyébként valószínűleg esetlenül csinálod, és az meg csak tetézi. Ezt lehet, hogy kicsit görcsösen próbálod, az meg ijesztő.
De egyébként kva nehéz ez összességében. Mármint a társkeresés. A gyermekvállalás is, de az párban sem könnyű. Szép, megéri, tényleg, nem fényezem, hiszen te is vágysz a jó részekre. De nem csak jó van, és sok a "csak valahogy éljük ezt is túl" rész. Az meg egyedül, az embertelen.
De mivel elég szarok az esélyeid, ha gondolod, vállad be egyedül.
Egyedül nem vállalnék gyereket.
Párkapcsolatba se akárkinek.
Egy kérdés fordult meg a fejembe mig olvastam amit irtál.. hogy esetleg az nem jutott eszedbe, hogy róluk érdeklődj ne csak magadról mesélj?
Társkeresési részhez nem szólnék hozzá, mert nem ez a kérdés.
Hogy ki vállalna egyedül, meg ki nem, az nem számít. Csak az, amit te gondolsz. Ugyanis könnyen írja egy 30 éves, akinek már van 2 gyereke, hogy egyedül nem vállalna, hisz neki már vannak gyerekei.
Ez pont olyan, mintha arról nyilatkozna, hogy nem szülne 35/40,stb felett.. Honnan tudná, ha nincs abban a helyzetben?
Lombikos csoportban többen vannak, akik egyedül vágnak bele, nem véletlenül.
Biztosan iszonyú nehéz, gondolni kell rá, hogy bármit dobhat a gép, pl. én jelenleg 1 hónapja fekszem terhesen, a férjem segítségére szorulva. De ha olyan családod van, olyan barátaid, olyan anyagi helyzeted, hogy nem vagy egyedül, és bármit meg tudsz oldani, érdemes fontolóra venni. Ha ez a vágyad.
Arra sincs garancia, hogy a férfi a nő mellett marad...
Nem vállaltam volna egyedül, de mióta megszületett tapasztalat is mondatja velem, hogy ne csináld egyedül. Még ketten is nagyon nehéz sokszor. Mikor mélyponton vagyok mindig az egyedüálló anyákra gondolok, hogy ezt ök vajon hogy oldják meg és felnézek rájuk hogy túlélik úgy is. Persze muszáj csinálni, úgyhogy valahogy megoldja az ember de közben nagyon kemény. Egyszóval nem móka és kacagás segítséggel se, anélkül meg szerintem a jó részeket is nehezebb megélni ha teljesen lestrapált az ember.
A társkereséshez meg annyi jutott eszembe hogy nagyon meg akarsz felelni a másik félnek. Nem kell arról beszélni amit ő szeret, add magadat lehet hogy az kelti fel az érdeklödését hogy valami tőle teljesen távolálló hobbiról mesélsz szenvedéllyel. Az őszinte dolgok tudnak érzéseket kelteni. Ez nem egy teszt hogy csak egy jó válasz van, és ha eltaláltad mind akkor férjhez mehetsz. Legjobb amit tehetsz ha önmagadat adod hiszen utána 40 évig nem nyomathatod a sablontémákat úgysem. Ha érdekel a színház meg a múzeum akkor beszélj arról, nem tilos. Vagy keress máshol mint eddig. Nem adnám fel a helyedben, pláne ha gyereket szeretnél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!