Akinek folyton nincs jó kedve a magány miatt az ne is ismerkedjen?
Értem én, hogy jobban szeretjük a jókedvű, állandóan pozitív embereket, de a folyamatos visszautasítás, magány és az ebből kifolyó kilátástalanság, kiégés nem tesz boldoggá senkit. Egy kapcsolat sokkal boldogabbá teheti az embert.
Attól lesz valaki boldog aki jó környezetben él, van egy nagyon jó baráti társasága, szeretetteljes partnere, de akinek ez hiányzik nem boldog. Tehát legyen boldog az illető, de ahhoz viszont jobb körülmények kellenének ez ördögi kör. Aki nem tud boldog lenni a magánya miatt dögöljön meg egyedül?
Az a baj a sok szeretet koldussal, hogy mentálisan már betegek, érzelmi zsarolások, féltékenység.....mondom úgy, hogy voltam mind2 oldalon.
Ha valaki azt hiszi majd a másiktól lesz boldog az téved, valószínűleg nincs elég tapasztalata, vagy épp az élete annyira sivár, hogy azt gondolja egy kapcsolatba menekülhet bele és minden megoldódik...
Előbb magadban kell rendezned a dolgokat, jól érezni magadat, nem görcsölni. Fejben te magad építed fel ezeket a falakat, pedig sok-sok lehetőség van amitől boldog lehetsz. Nekem jó ideje nincs komolyabb kapcsolatom mégis boldog vagyok. Egy párkapcsolat sem garancia arra, hogy boldog leszel, sőt, hogy a másik kitart melletted és szeretni fog stb.
Ha energiavámpír vagy és emiatt tönkreteszed a kapcsolatot, akkor meg csak rosszabb lesz, mint most, hisz magadat okolod miatta, holott teljesen normális állapotodban lehet simán összejönne egy normális kapcsolat.
Utolsónak igaza van mert tényleg nem szabad mástól várni a boldogságot amit magadtól képtelen vagy elérni.
Viszont én eljutottam arra a szintre, hogy annyira jó egyedül elképzelni nem tudom milyen lehet újra párkapcsolatban. Feljönnek az emlékek milyen az amikor hosszú ideig csak bizonytalanságban vergődsz mert nem tudod hogyan alakul és a többi finomság.
Nem vagyok jó az ismerkedésben mert nincs olyan határozott fellépésem, ami megmozgathatna bárkit is. Úgy vagyok most vele, hogy csinálja akinek van hozzá tehetsége. Ezt nem lehet tanulni mert ha kifelé fiú nem pedig férfi kisugárzásod van megette a fene. És ugye senkit nem érdekel belülről te ezt nem így éled meg, nem derül rá fény.
Szerintem egyedül is lehet olyan boldog az ember mint kapcsolatban, persze nincs testi kapcsolat puff neki idővel hozzászoksz.
14-es nem azt mondtuk, hogy csak ilyenek lehetnek, hanem hogy nagy valószínűséggel ilyenek, pont azért mert magányosak. Nagyon kevesen vannak akik ezt másként élik meg.
Plusz, ha eg, magányos ember talál magának valakit akire rászáll energiavámpirkodni (igen, leírom megint) akkor a másik menekül, a magányos meg még magányosabb lesz, ami neki sem jó. Szóval szépen, fokozatosan kell felépíteni a kapcaolatokat.
#17 ha magadat értéktelennek tartod, hogy várhatod el, hogy más értékesnek tartson?
Először magadat fogadd el, aztán majd a többiek is el fognak.
#18 attól, hogy valaki magányos még qrvára nem energiavámpír. Lehet, hogy te ilyenekbe szaladtál bele de ez hülyeség.
Egy magányos ember inkább szerencsétlen és hamarabb szalad bele egy sz.r kapcsolatba mert nem lát elég tisztán az ismerkedés alatt.
Nem tudom ennek mi köze a 18as válaszhoz, de azért válaszolok.
Ha valaki magányos, akkor ezen ösztönösen próbál változtatni. Tehát ha valaki belép az életébe, akkor próbál minél több időt vele tölteni, hogy ne érezze magát magányosnak. De egy magányos ember és egy nem magányos ember igénye az ilyen interakciókra eléggé különböző (természetesen vannak kivételek, de nem az a jellemző), szóval a másik energiáját leszívja, mert túl sokat kell vele foglalkozni. És idővel ez változik, már ha kibírja a kapcsolat addig (általában nem). De ebben az időszakban energiavámpír.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!