Szép nők! Teljesen őszintén, milyen elvárásaitok vannak egy férfitől ahhoz, hogy beindulhasson veletek egy jó kapcsolat, ami teljesen kielégítőnek számít minden téren?
Gondolok itt a következőre: Milyen igényeitek vannak?
- Milyen testalkattal kell rendelkeznie az illetőnek?
( pl: kigyúrt? )
- Havonta mennyi pénzt kell belefektetnie a kapcsolatba?
( Mennyit kell költeni rátok havonta, akár azáltal, hogy anyagilag támogat benneteket a férfi és/ vagy akár úgy értve, hogy összességében havonta bármilyen igényeitek kielégítését milyen összeggel kell szerintetek finanszírozni? )
- Milyen személyiséggel rendelkeznie az illetőnek?
( Humoros, komoly, domináns, alkalmazkodó stb) (?!)
Végül:
Tételezzük fel, hogy nagyon komoly a természete egy férfinak.
Jóllehet akár olyannyira is, hogy az sok esetben csak lehúzza szellemi színvonalon azt a felet, aki túlságosan a jó kedvet részesíti előnyben nőként és az kell a mindennapokhoz. Sok nő meglátása szerint ez így van. (Ez bizonyos szempontból talán érthető)
Az más kérdés, hogy valakit komollyá tett az élet
(család, körülmények stb)
De erről nem a nő tehet, ezt maximum elfogadhatja, vagy megértheti, ha akarja.
De ennek kapcsán az a kérdésem még, hogy összességében, ha a túl komoly természet fennáll, ami a részetekről visszataszító lehet a másik fél értékelését illetően, amennyiben lehetőséget láttok egy kapcsolatra, akkor mi másban kell jónak lenni ahhoz, hogy ezt az állapotot működőképesre iktatva ellensúlyozni lehessen?
Legyen több pénz, jobb életszínvonal és kiemelkedően jó férfi test?
Nem közvélemény kutatást végzek, csak a jövőt illetően kíváncsi vagyok a véleményetekre. Úgy gondolom, hogy kell és van is mit tapasztalni, tanulni ismeretekben ahhoz, hogy valaki jobban megérthessen benneteket nőket.
Kérlek benneteket, minden általatok vélt releváns információt és életkort írjatok a saját válaszaitokhoz.
Én azt gondolom, még ha az élet meg is tört picit, és emiatt kicsit komolyabb a természeted, egy jó pár mellett kinyílhatsz újra. Nem tudom, mit jelent nálad a "komoly", de egy búskomor emberrel senki sem köti össze szívesen az életét. Egy megfelelő társ az képes kezelni a másikat az ilyen állapotaiban, és kihozni belőle, reményt adni neki. Nekem például fontos lenne ez. Hogy képes vagyok-e motiválni, jobb kedvre deríteni a párom, segíteni neki és rajta a nehéz időkben. Hogy közel tudok-e jutni a szívéhez. Mert ha nem, akkor nem igazán van miről beszélni. Nekem fontosabb a személyiség, attitűd, kisugárzás. Hogy legyen az illetőben életerő és életkedv, vagy ha nincsen, de képes legyek megteremteni benne.
Persze sok olyan nő van, akinek a kocsi, a pénz, a ház, a jó külső a legfontosabb. Bár ezt csak hallomásból tudom, az én környezetemben nem ez a jellemző, de sokaktól hallom ezt.
Attól függ igazából, te kit szeretnél magad mellé.
1/3-as: Nem picit tört meg az élet és nem kicsit komoly a természetem. De annak látom lehetőségét, hogy egy értelmes nő mellett változhatok.
Azért kértem, hogy írjatok életkort a válaszaitok mellé, hogy láthassam több különböző korosztályotokat illetően hogyan gondolkoztok a dolgokról.
Kérdező: sose kérdezd meg ezt egy nőtől. Sosem fogsz őszinte választ adni. Az igazság az, hogy ők maguk sem tudják, hogy mit akarnak. Ez általában egy férfi tulajdonság, bár manapság egyre kevésbé, hiszen a nemi szerepek nagyon megváltoztak.
Ami rossz, hogy a nők továbbra is férfias férfiakat keresnek de már 'nőies' jellemzőkkel megáldva. Olyan egyedeket akik nem léteznek sokszor.
Erre bőven rásegít a média.
A pénz, siker, hatalom, izomzat, magasság, baráti kör, hobbik ( ez a 'kedvencem' ) klisék de abszolút igazak.
Nagyon nagyon sok magányos ember van, de ők nincsenek rivaldafényben. El vannak bújva, barátok mögé, család mögé, computer mögé, otthon bekuckózva, vagy állandóan mindenféle hobbit űzve.
Egyszerűen az a baj, hogy az emberek nem akarnak esélyt adni egymásnak. Látok egy csinos nőt a palatinusban, nézem mert tetszik, erre odébb megy, nem hogy visszajelezne. De állandóan ez van. Ha az ember érdeklődést mutat, átnéznek rajta, ezért a legtöbb ember 'lezár', bezárkózik és ignorál mindent ami körülveszi.
Ennek egy igazi magányos generáció lesz az eredménye, akik frusztráltak lesznek.
Szomorú ez nagyon.
A férfiakat alulértékelte a média, a nőket pedig felül. Pedig meg van mindenkinek a párja, ez is klisé de igaz. Csak a 'párunk' nem ad nekünk esélyt mert nem felelünk meg a sztenderjeiknek. Szomorú, és magányos és sötét jövő...
Nagyon igazakat írsz, de rossz belegondolni is.
Rengetegszer átértékeltem ezeket a dolgokat.
Sajnos ez a világ megváltozott.
De talán eljön az a nő egyszer minden férfi életébe, akivel jó lesz együtt.
Kérdező én sajnos nem vagyok ennyire optimista a jövőt illetően.
Minél hosszabb idő telik el igazi társ nélkül annál nehezebb lesz. Még 25 éves korig oké, akkor még keresik magukat az emberek.
De 25-40-ig amikor elkezdenek bonyolodni és kuszálódni az emberek életútjai kezd nehezedni az egész. Kialakulnak az extrém magas és spéci elvárások és eltűnnek a közös platformok is. Az online világban pedig nincs meg a 'szikra', ami azt jelenti, hogy nincs az hogy valahol valakivel megtetszetek egymásnak.
És az a baj, hogy ez a 25-40 közötti generáció nem ismeri fel, hogy válogathat akármeddig, az idő ellenük, ellenünk dolgozik.
Manapság sokan élnek 80 éves korukig. 40 és 80 év között egy sötét hosszú 40 év van, és erre senki sem gondol. Mindenki a 'mának' él illetve, hogy 'ráérnek'.
Egy frászt. Nem érnek rá. Egy magányos élet áll előttük, főleg miután megöregednek a szülők. Mert egy ideig óráig el lehet mögéjük bújni de amikor már megöregedtek nem fogják megérteni a problémáikat...
Mindenkinek kéne egy 'reality check', magunkba nézni, mit akarunk és mit tudunk nyújtani. Esélyt adni egymásnak ha tetszik külsőre és hasonló életvitelt folytat, magyarán nincsenek kibékíthetetlen ellentétek. Tetszik a hangja és a külseje és a stílusa ahogy viselkedik.
A többit pedig ketten együtt kialakítjátok. Kompromisszumokkal!
Jól hangzik. csak ugye itt spékelem meg azzal a dolgot, hogy IGAZAD van, de hiába. Én sem vagyok alapvetően optimista. Boldogtalan ember vagyok, akinek komoly a természete, problémás a családja, teli vagyok gondokkal. De mindig szerettem volna szerelmes lenni és egy társat magam mellé. De nem hozta össze nekem sors. És talán én mondhatnám és írhatnám a legjobban, hogy ne is reménykedjenek a fiatal férfiak. Ha csak nem lesznek sztársportolók, üzletemberek, egyedül maradnak...
De nem ezt íróm és mondom, mert azt gondolom, hogy bízni tudni kell.
És hinni, hogy vannak még normális nők is, akik belsőleg és külsőleg is emberek. (Tudom ez a remény hal meg utoljára kategória, de akkor is)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!