Kijelenthető, hogy tulajdonképpen a társkeresés nem más mind a különbözőféle osztályrétegek egymás között folyamatos harca?

És mekkorát tévednek rólad. Egy frusztrált nőgyűlölő méregzsák vagy. Vannak ennek jelei ismerkedéskor, bármennyire próbálod elkendőzni.

Azért pattintanak le, mert megszólal a vészcsengő.

Másrészt pedig kíváncsi lennék, hogy te lennél-e olyan nővel, akihez nem vonzódsz. Nem, mi?

Nem vagyok nőgyűlölő. Ha az lennék kedvemre válogathatnék a nők közül, mert jelentős részük pont azt szereti ha megalázzák...

Másrészt senki nem mondja, hogy olyannal kell együtt lenniük akihez nem vonzódnak, csak, valahogy az elmélet és a gyakorlat nem igazán találkozik egymással...

Egyébként itt vannak őszinte válaszok (9-es válasz, 02:00-kor; 12-es válasz, 08:40-kor; ), akik ugyan szintén a “rossz” fiúkat részesítik előnyben, de legalább annyi becsület van bennük, hogy elismerik az ellentmondást:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..

Nyílván a férfiaknak is vannak igényeik, csak a hölgyek igénye egy kissé jobban el van szállva. Itt van pl. egy koràbbi indexes cikk ( [link] ), amely egy 23 éves nő tinderezéssel eltöltött évét mutatja be. Nyílván ez is úgy van megfogalmazva, hogy a nő az áldozat, de azért kilóg a lóláb: A cikkben szereplő nőnek a 30 062 férfi közül, csak 3 645 férfi jött be (legalábbi külsőleg), tehát mondhatjuk, hogy csak a felső kb. 10 %-nak van esélye...

Nálam kb. minden 100. jobbra húzásból lesz match és általában csak minden ötödik (nulla szexuális tartalmú) üzenetemre kapok bármiféle választ... Gondolom a többiek valahogy megérzik a neten keresztül, hogy nőgyűlölő vagyok...

Az a baj, hogy a nőknél (tisztelet a kivételnek) csak a férfiak 10 %-nak van esélye, aztán meg megy a sírás, hogy az a 10 % kihasználja őket.

Én pl. szeretek utazgatni, múzeumokba, színházakba járni, szoktam könyveket (regényeket) olvasni és beszélek franciául és egy kicsit angolul és latinul. Viszont a 180 cm-hez 80 kiló vagyok, tehát van rajtam 1-2 kiló felesleg, és kigyúrva sem vagyok. Valamint mivel introvertált vagyok így nem igazán vannak barátaim.

Egyébként annyit el kell ismerni, hogy vannak kivételek, azaz olyan nők, akiknek nincsenek elszállva az igényeik, de mivel ők “gyárilag” ilyenek, így valószínüleg 25 éves korukra már tartós kapcsolatban vagy házasságban élnek azzal a férfivel akit még gimnazista korukban ismertek meg.

Amúgy meg az ex barátnőmmel, aki 180 cm magas és 95 kiló volt (tehát nem épp egy topmodell) 4 évet voltunk együtt távkapcsolatban (kb. 1000 km-re). Kb. 3 havonta találkoztunk és ezáltal ilyen gyakran voltunk “úgy” is együtt (legalábbis az én részemről biztosan). 4 év után kidobott és (legalábbis az fb szerint) már 2 hét múlva együtt volt egy másik pasival, aki “csak” kb. 100 km-re van tőle és valószínüleg 3 hónapnál gyakrabban találkoznak... Ez kb. 1 éve történt, azóta én nem voltam együtt egy lánnyal sem.

És se előtte, se azóta nem topmodelleknél próbálkoztam. Mindössze annyi az elvárásom, hogy, legyen ápolt, legyen érettségije, a műveltsége ne a valóságshowk-ban merüljön ki, legyen meg minden foga (bölcsességfog természetesen nem számít, bár az nekem mind megvan), ne legyen rajta 5 kiló smink, lehetőleg 120 kiló alatt legyen, szeresse az állatokat. Összefoglalva: Csak annyit várok el (vagy még annyit sem), amennyit én is adni tudok.