Tényleg rossz húzás volt részemről?
Az anotalkon beszélgettem valakivel.
Ez egy olyan oldal, ahol ismeretlenekkel lehet beszélgetni. Végül megadta az instáját és ott folytattuk a beszélgetést. A nevét nem akarta elmondani. De én megtaláltam őt facebookon. Amikor megkérdeztem hogy mért nem akarja elárulni a nevét azt mondta hogy általában amikor az emberek megtudják hogy ki ő, nem akarnak vele beszélni többet. Ekkor én elmondtam neki hogy amúgy én már tudom a nevét mert megtaláltam facebookon és erre ő nagyon megijedt tőlem. Azt mondja hogy nem tisztelem a magánéletét meg ilyenek. Persze tudom hogy igaza van. De csak azért mondtam el neki hogy tudom kicsoda, mert amikor elmondta hogy emiatt nem szoktak vele többé beszélgetni, tudatni akartam hogy én nem leszek ilyen.
Nincs bennem rossz szándék de most azt gondolja hogy valami zaklató vagyok meg ilyenek.
Ennyire rossz húzás volt ez tőlem? Hogy nem mondta el a nevét én meg megkerestem?
Nagyon megosztó válaszokat kaptam, erre nem is számítottam.
Mindkét oldalt meg tudom érteni.
"Persze tudom hogy igaza van."
Nincs.
Az, hogy egy nyilvános weboldalon megtalálsz egy nyilvános profilt, az nem a magánélet megsértése.
De ha névtelenül beszélgettetek és nem akarta elmondani a nevét, akkor ezt miért nem lehetett tiszteletben tartani? Ha ő így szerette volna vagy több idő kellett volna neki, akkor miért kellett volna ebben alárendelni magát mások akaratának?
Nem az a baj, hogy létezik ilyen ember, hiszen akinek nem tetszik, az bármikor megteheti, hogy nem foglalkozik vele..
Az erőszakos ember meg magából indul ki, és úgy van vele, hogy nem baj, mert neki kell valami. A másik meg kit érdekel. Egy idegen embertől nem fogok elvárni semmit.
Kissé debil a levelezőtársad.
Nem tudom, mi volt a célja ennek az ismerkedésnek, én nem látom értelmét, hogy beszélgessek is valakivel, meg bujkáljak is előle.
Haver: Csak a keresztnevét tudom…
Én: Barack Obama fbi-os sapival 😏
Nem várhatja el a mai világban senki, hogy beszélgess vele heteken keresztül arc nélkül, név nélkül. Aki ezt elvárja mentálisan nincs a topon és adj hálát az égnek ha ende.
Ismerkedésnél sokszor előfordult hogy a másik féllel napokig beszélgettem írásban, de telefonszámot nem akart adni hogy előrébb vigyük a társkeresést. De idővel erről a napokig tartó irkálásról leszoktam, se kedvem, se időm nincs óvodás szintre lemenni és vesztegetni gyávákkal az időmet. Szerintem ha két ember ismerkedik akkor csinálja normálisan, egy szám csere pedig magától értetődik ha már eltelt annyi idő hogy tudjam kinek adom meg. De akár előbb is, nincs erre semmi szabály. Ha megvan a szimpátia magától értetődik hogy szeretne az ember többet megtudni a másikról és találkozni vele.
Dehát kifogások, visszaélsz a telszámával, az nem baj hogy közösségi oldalakon van róla több tucat fénykép és adat, de egy közvetlen beszélgetéstől megijed.
Volt olyan aki azért tiltott le mert meg mertem kérdezni normálisan hogy nincs e kedve telefonon beszélni, pontokba szedve kezdett el a csaj szidni, oltogatni, nagyképűsködni, majd letiltott. Számomra érthetetlen hogy lehet ennyire sötétnek és visszataszítónak lenni.
Én leszoktam az internetes társkeresőkről, mert nem normális ahogy sokan viselkednek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!