Elvesztettem a kisbabámat, és az Ő emlékére szeretnék egy madarat magamra tetováltatni. Szerintetek szép emlék lenne?

Szép emlék lenne és őszinte részvétem a Kicsid miatt. :(

Öszite részvétem!!! Miért érdekel másom véleménye?? Azt tetováltasd magadra amit hozzá illőnek érzel amit életed végéig viselni tudsz magadon.. szép a madár amúgy.

Bocsi a hibákért! Sajnálom.

Nagyon sajnálom, ami veled történt. Viszont nem tartom jó ötletnek a tetoválást, mindig erre a szomorú dologra fog emlékeztetni téged, amit átéltél. De persze mindenki más, ha te úgy érzed tetováltasd magadra, nekem ez inkább nagyon rossz érzés lenne, ránézni erre a tetoválásra, hátráltatna abban, hogy továbblépjek.

Inkább ne, ha lehet. Ne akarj a múltban élni, inkább gondolj a majd magszületőkre. Ne kényszerítsd magad így, materiálisan is a múltba. Engedd el a babát. A szeretet természetes, de az elmúlásba való beletörődés is az kell, hogy legyen. Ellenkező esetben hozzákötöd magad testileg és lelkileg is egy visszafordíthatatlan történéshez, ami károsan befolyásolja majd további életedet.

Ne. A saját érdekedben ne.

Egy kicsit túldramatizálod, azt írod pár hétben, tehát elvetéltél, ami valóban nem kellemes dolog és szomorú, de az még igen messze van a kisbabától, sőt a nők nagy része átesik ezen, úgy, hogy nem is tud róla. Tehát nem tudom, van-e értelme egy sejtcsomóról megemlékezni, de ahogy érzed.

Szia Kérdező! Ezen én is gondolkoztam... az én kis "sejtcsomóm" a 20. héten ment el, az utolsó pillanatig míg bennem volt éreztem hogy rugdos. Nagyon nagy a veszteség érzésem... Gondolkoztam azon hogy a neve kezdőbetűit magamra tetováltatom. Egyenlőre azonban letettem róla mert még nem ment el tőlem a gyász úgy, hogy tudnám megfelelően kezelni a történteket. Már több mint egy fél év eltelt de még hezitálok. Várj Te is egy kicsit még, talán egy kis idő múlva jobban érzed Te is, hogy ha egész életedben látnád testeden a nyomát akkor arra hogyan is reagálnál valójában, Minden jót kívánok Neked és egészen nyugodtan gyászold meg a babádat. (Tök mindegy hogy mennyi idős volt, mert miután elment Te is biztosan ugyanazt az ürességet érezted mint én...)