Tegnap (6+1hetesen) spontán vetélés műszeresen befejezve. Kiborultam. Adnátok tanácsot, hogy dolgozzam fel? Kiborultam.
Tegnap voltam 6+1 hetes, kora délután görcsölni kezdtem, majd enyhe vérzés is jelentkezett. Mire beértünk a kórházba, már elég erősek voltak a görcsök és a vérzés is fokozódott. Megállapították, hogy beindult a spontán vetélés, és műszeresen kell befejezni. Este 8-ra már túl is voltam rajta.
Ma reggel hazaengedtek, a kórházban még nem volt semmi gond, tegnap este sírdogáltam kicsit, de ma, mióta itthon vagyok félóránként tör rám a "sírógörcs", alig tudok leállni, és borzasztóan magam alatt vagyok. Tudom, hogy még friss az élmény, valószínűleg ezért vagyok így, de kérlek, adjatok valami tanácsot, hogy hogyan tudnék ezen túllépni :( A férjem is kiborult, ő sem nagy segítség most számomra :(
Nagyon sajnálom :(
Én is így voltam, párommal próbáltuk egymásban tartani a lelket, de nem nagyon ment.
Szerintem hagyd, hogy elöntsenek a könnyek, gyászold meg a babát, ha erre van szükséged, nem kell visszafognod magad, mert azzal csak elnyomod magadban, és később fog előtörni.
Én majdnem egy hétig bőgtem utána, mire el tudtam fogadni a helyzetet, és el tudtam engedni a babát.
Van, aki könnyebben viseli, van, aki nehezebben.
Gondolj arra, hogy sajnos ez a baba beteg lett volna, és még mindig jobb volt így, mintha később történik, és már nem lehet műteni, hanem meg kell szülnöd, vagy esetleg a születése után derül ki...
SZóval szerintem gyászold meg, aztán engedd el, és amint készen állsz rá, kezdj el a következő terhességedre készülni. Nekem ez segített túllépni, hogy nem visszafelé, hanem előre néztem.
Köszönöm a válaszokat!
Hát, azt hiszem sikerült alaposan kibőgnöm magam, most úgy érzem, hogy kissé megkönnyebbültem. Ahogyan azt írtátok is, meg kell gyászolnom a babát, de aztán tovább kell lépnem és előre tekintenem. Egyenlőre ez még nehéznek tűnik, de idővel menni fog.
Igen, a kórházban is mondták, hogy talán "jobb így", mert ez egy természetes szelekció, és inkább hamarabb, mint később. Próbálok arra gondolni, hogy mindenkinek így a legjobb (ha lehet így fogalmazni).
Első baba lett volna, nagyon vártuk, azért is vagyunk mindketten ennyire elkeseredve. Mindenesetre bízunk abban, hogy később majd jobban alakulnak a dolgok.
Nagyon köszönöm az újonnan érkezett hozzászólásokat is!!!
Egyre jobban vagyok, hála a tanácsoknak, amiket írtatok. Úgy gondolom, végre kisírtam magamból a legtöbb fájdalmat, és igyekszem arra koncentrálni, hogy a jövőben jobban alakuljanak a dolgok. Nem szeretnék beleragadni az önsajnálatba, mert annak később tudom, hogy sok hátránya lenne. Igyekszem tovább lépni.
Köszönök minden jótanácsot és együttérzést!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!