Táppénz alatt vagyok egy hónapja. Szeretnénk elmenni nyaralni egy hétre amit még januárban lefoglaltunk és ki is fizettünk. Csak úgy megoldható ha visszamegyek dolgozni előtte és kikérem a szabadságom?

Azta.. ezt a sok rosszindulatú embert, akik ráadásul édesanyák...ti aztán biztos jó sok empátiát tanítotok a gyerekeiteknek...

Mitől ilyen nehéz megérteni, hogy nem vagyunk egyformák? Valakinek meg sem kottyan a terhesség, míg másnak bizony nehéz, még esetleg akkor is ha külső szemmel nehezen megérthető, mert látszólag nincs rá ok.

Nézetek már magatokba! És örüljetek, hogy a tiétek gondtalan volt és bírtátok. Tényleg ilyen nehéz elképzelni, hogy valakinek ez egy nehéz időszak? Épp olyan mintha ti is meg én is megvágnám ugyanott a kezem. Nem fogunk egyformán gyógyulni ezt garantálom.

Én például minden erőmmel dolgozni akartam, pedig a második hónapot végig véreztem. Az én dokim ettől még senkit nem tesz át veszélyeztetté (hacsak nem kéri valaki) és egyet is értettem vele. Ugyanis eü-sként pontosan tudom, hogy a terhesség elején a fekvés aztán nem gátol meg egy vetélést. Max a kismama nyugodtabb tőle, de a világon semmire nem jó. (Később egy nyitott méhszájnál van jelentőssége a fekvésnek). Van egy rakás nőgyógyászati gondom is, és nem mellesleg olyan helyen dolgozom, ahol törvény szerint állapotosan nem is lehetne egyetlen percet sem a fertőzés veszély miatt.

Na de én úgy voltam vele, hogy márpedig amíg bírom csinálom. Nyomtam a 24 órás ügyeleteket is. Míg nem a 15. héten a sima 8 órás munkában is olyan fájdalmaim voltak, ami miatt alig bírtam felállni. Majd azon a hétvégén vérezni kezdtem. Na itt fejeztem be a munkát. Még 10 hetet akartam dolgozni, de éreztem, hogy ezt most el kell engednem.

És akkor is jöttek az "empatikus" édesanya kolláganőim, hogy ennyitől nem fájhat a hasad stb. Na ez csak megerősített abban, hogy nekem ez nem kell. Bizonyítottam én már eleget, ha ez még mindig nem elég.. hát nem most fogom bizonygatni a munkamorálom.

A stressz faktor pedig igenis nagyon sokat számít egy terhesség során.

De biztos ezt is nehéz megérteni annak, aki egy kényelmes és kellemes munkakörben dolgozik.

" Tényleg ilyen nehéz elképzelni, hogy valakinek ez egy nehéz időszak?"

Akinek ez nehéz időszak, az nem fog külföldi nyaralásra menni...

Nem azokat szólom le, akik terhesen táppénzen vannak. Mert lehet rá sok okuk. Hanem azokat, akiknek semmi okuk, és KAMU indokkal vannak táppénzen egészséges terhességgel...

Nagyon nem ugyanaz a kettő.

És kedves 6.-os. Attól, hogy az első gyerekeddel minden rendben volt, egy másik helyen, még nem jelenti egyenesen azt, hogy most a munkahely miatt vetéltél el. Sokan ugyanazt csinálják, ugyanott, mégis egyik terhesség rendben van, másik meg vetéléssel végződik...

#14 szerintem az, hogy valakinek nehéz az meglehetősen egyéni megítélés alá esik.

Ezt kívülről sosem fogjuk tudni. Kivéve persze, ha nem ő maga meséli el, hogy csak lusta volt dolgozni.

De hány ilyen lehet? Mindannyian pénzből élünk, és ha úton egy baba, akkor van csak rá igazán szükség. Aki eleve munkakerülő, az szerintem már teherbeeséskor sem dolgozik.

Lehet, hogy én vagyok naív. És engem vesznek körül megfelelő emberek. De nekem csak olyan női ismerősöm ment el táppénzre ahol vagy valós indok volt rá, vagy a munkakör volt veszélyes. (Nagyon hangzatos, hogy más munkakört kell adni a kismamának, csak nem nagyon szokták megtenni)

Igen, csodásan hangzik a másik, könnyített munkakör biztosítása.

Én is vegyipari cégnél dolgozom, és egyszerűen nincs más munkakör. Itt is minden kismama azonnal táppénzre megy. Pedig mind maradna, kinek elég a fizetés 60 %-a? Senkinek, de nincs más megoldás. Minden munkakör kapcsolódik a veszélyes anyagokhoz. Akkor az itt táppénzcsalást kiáltók hogyan oldanák meg a helyzetet?

Felesleges egymásnak esni és egymást győzködni arról, hogy mit lehet és mit nem táppénz alatt. A kérdező orvosa kerek-perec elmondta, hogy mi a helyzet. Lehet, hogy tudja, hogy most szorosabban ellenőrzik őket, több a táppénz felülvizsgálat, buzgóbb az oep-es ellenőr, ki tudja. A mi háziorvosunk tp ügyben nagyon laza. Elég odatelefonálni, hogy pár nap tp kell és már írja is ki az embert. Nah amikor hiperstimulált lettem, akkor is csak odatelefonáltam neki, hogy mi a gond, voltam orvosnál és szigorú pihenést, vérhigítót, érerősítőt javasolnak, rosszabbodás esetén, azonnal kórház. Mondta, hogy ő tp-re vesz, de mivel rászállt az oep-es mittudomén milyen orvos, ezért valami szakorvosi javaslatot vigyünk róla, mert hosszabb tp-n, csak így fog tudni tartani. A kérdező orvosa elmondta, hogy ő nem támogatja az ötletét, így nem fog neki se falazni, se segíteni, ha bajba kerül. Ezt nem kell tovább ragozni, és felesleges mindenkinek jönni a saját példájával, hogy ő mehetett nyaralni, pihenhetett máshol stb.

(Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennyi vegyi anyag gyár a világon nincs, mint a gyk-s közösségben, mert itt minden ok nélkül veszélyeztetettnek nyilvánított kismama vegyi anyag gyárban dolgozik.)