Várandós feleségem egész nap semmit nem tud csinálni. Normális ez?

Fenyegető vetélés miatt 4 hétig feküdtem( ebből egyet kórházban). Mindent a férjem csinált. Annyira rosszul voltam, hogy javarészt csak aludtam, mert addig nem éreztem amit...

Egy kérdésem van. Míg ő is dolgozott megfeleztétek a házimunkát?

Normális ha szarul van az ember akkor legkevésbé sem takarítani akar. Nyugi még kb 2 hét és jól lesz. A második trineszterben már nem annyira van ilyen.

De mikor megszületik a baba akkor meg nagyon fáradt lesz az állandó szoptatástól, keléstől, nem alvástól. Hidd el egy baba hihetetlen pontosan zud akár 3 óránként kelni éjszaka is és az etetés büfiztetés akár egy óra is lehet szóval jó ha két vagy másfél órákat fog aludni a feleséged egyhuzamban néhány hétig. Akkor se a házimunkát várd el tőle.

Nyugi aztán jobb lesz minden de most nagyon türelmesnek kell lenned és segítened kell neki. Hidd el nem olyan jó dolog a terhességi rosszul lèt Biztos volt már gyomorrontásod csak képzeld hogy 10 hete tart....

Ha szerencsétek van elmúlik az első trimeszter végével, és a feleséged visszakapja korábbi erejét és életkedvét. De sajnos előfordulhat, hogy nem. Valaki végig küzdi a 9 hónapot.

Személyes megjegyzésem minden kismama/anyuka társamnak:

Le a kalappal mindenki előtt, aki olyan rosszulléttel túl éli a napokat, mint amit a Kérdező is említ.

Szerintem még ilyen extrém rosszullét sem kell ehhez az erőtlenséghez.

Én most vagyok 11 hetes kismama. Azt gondolom, hogy másokhoz képest én olcsón megúsztam az elejét. Legalábbis úgy tűnik :)

Egyszer sem hánytam, gyakran szédültem erősebben, és volt néhány erőteljesebb émelygésem. Ettől függetlenül kb 4 hetes korom óta szalad a lakás. Ugyanis enni nem bírtam hetekig semmit, ettől erőtlen voltam, de vajas kenyéren kívül képtelen voltam bármit is enni. Viszont 3 nap vajas kenyér evés után, már abból is elegem volt. :) vagyis inkább nem is nagyon ettem.

Aztán az étvágytalanság egyik napról a másikra elmúlt. De jött helyette egy olyan erőteljes álomkór, amit gyakorlatilag képtelenség uralni. Bárhol bármikor képes vagyok/voltam elaludni. És ez nem mezei álmosság, mint egy nehéz munkanap után. Egészen megmagyarázhatatlan de ólomszerű, legyőzhetetlen álmosság ez.

A munkanapokat próbáltam túlélni, de itthon meg csak aludtam.

Most épp itthon vagyok a héten, mert már nem tudtam felelősséget vállalni a munkámért (kórház). Úgy döntöttem ha a szervezetem aludni akar, akkor annak oka van és hagyom aludni. De amúgy megtörtént hogy állva aludtam el a villamoson, pedig csak egy megállóra szálltam fel.

Úgy tűnik ebből is megyek kifelé, mert már nem gyötör egész nap ez a kóros álmosság. Csak napi kétszer. Így itthon is több mindenre van már energiám, és pl nem úgy mosogatok el napjában egyszer mintha a fogamat húznák. Hanem simán neki állok többször is. Viszont ha jön az álomkór, akkor hagyom hogy elaltasson.

Szerencsére az én párom is sokat segített az elmúlt hetekben, meg amúgyis aktív részese a háztartásnak. De nélküle most megenne a kosz.. :D

Bízom benne, hogy ennyivel megúsztam és most már 1-2 héten belül ismét energikus leszek, de sajnos jöhet még bármi.. Ismerek olyat, aki a második trimeszterben kezdett hányni és gyakorlatilag abba se hagyta amíg meg nem született a babája... :(

48 kiló voltam amikor terhes lettem. Már az első hetekben 44 kilóra fogytam mert még a víz is kijött belőlem. Remegtem az erőtlenségtől, négykézláb másztam ki a wc-ig.Szőrnyű érzés. A 30.-ik hétig tartott. Már gyógyszert adtak hogy valamivel elviselhetőbb legyen, és hogy enni tudjak.

A férjem szegény gyorskajákon élt, és soha egy rossz szót nem szólt. Felporszívózott, kiteregetett, megtett mindent napi 10-óra munka után.

Nagyon szégyeltem magam, de egyszerűen még létezni is fájt. ( a gyógyszer ellenére is) A 30.-ik hét után viszont erőre kaptam és bepótoltam mindent ami addig elmaradt. Szóval igen! Lehet ilyen borzasztó egy terhesség, hogy még egy poharat is nehezen emel fel az ember lánya! Türelem, kitartás.

Elnézést kérek az OFF-ért, férfi vagyok, és nem is a kérdésre válaszolok igazán, nem is ismerem a kérdezőt, szóval ha nem inge, ne vegye magára!

Csak elgondolkodom azon, hogy hány férfi van úgy vele, hogy elvárja a hét minden napján, hogy a nő elvégezze az összes házimunkát akár a nyolc vagy több órás műszakja után is. Fordítva ez sokkal ritkábban szokott megesni. Sőt, nem is olyan régen ha egy férfi besegített, akkor máris lepapucsférjezték.

Tényleg bocs az OFF-ért, de ez nagyon bennem volt.