A terhesség mindenre kifogás?

Egyet értek a kérdés kiírójával. Annak ellenére, hogy én veszélyeztetett terhes voltam/vagyok még egy hétig ;)..szóval tényleg nem cipelhettem, sok időszakban nem szexelhettünk, és sokat kellett feküdnöm..szóval, tudtam, hogy a férjem keresi helyettem is a pénzt. Nem piszkáltam, hogy rohanjon haza engem szórakoztatni, nem híztam el, csak amennyire nem tudtam megakadályozni, ha nem is főztem minden nap, mindig volt fincsi kaja, vagy sütöttem vmi finomat, amit szeret.

Mindig csinosan, illatosan vártam haz, és sosem volt szexhiánya.

Szóval a férjekre igens vigyázni kell. Női szemmel is nézek egy-két kismamára úgy, hogy szegény kedves kispapa..nehéz lehet nekik...

Nagyon sok mindentől függ a dolog. Hozzáállás kérdése is az egész. Én veszélyeztetett terhes vagyok, 3 babát veszítettünk el a párommal és mindentől el vagyok tiltva. Feküdnöm kellett, nem cipekedhettem, és a szextől is teljesen el vagyunk tiltva. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy fekszem egész nap és zabálok, mert odafigyelek magamra. Természetesen a férjemre is és a szexet is igyekszünk megoldani máshogy. Nem értem én sem, miért kell magukat elhanyagolni és mindent erre fogni, pedig azért van akinek lenne is rá oka (de talán pont az nem teszi).

Mindenkinek boldog babvárást.

Elvileg nem kifogás, DE!Aki túl van egy-két vetélésen(mint pl én is kettőn), az tudja csak igazán hogy mit jelent végigrettegni a kilenc hónapot, és aggódni hogy rendben lesz e minden, és ha plusszban pl előjönnek problémák mint méhszájnyílás stb..amiért bizony fektet a doki szigorúan, na akkor nem tud a kismama mit tenni, feküdni kell, és bizony rá kell magunkat bízni a párunkra.Ez természetesen nem egyenlő azzal hogy elhanyagoljuk magunkat!Vagy ugráltatjuk a férjünket.

Én örültem volna ha végig dolgozhatom a terhességem, de nem tehettem meg.És én sírtam a tehetetlenségtől is, hogy még csak fel sem kelhettem jóformán egy hónapig(koraszülés veszélye miatt), én aki mindig teszek-veszek, főzök, sütök stb....

Nem szabad általánosítani, összetett dolog ez nagyon.De én is tudok olyan példát amikor minden gond nélkül, még csak hányingere sem volt, és mégis elment 6 hetesen táppénzre, ülő munka mellől.Na ez lustaság!Én bele voltam "betegedve" hogy nem mehettem dolgozni, emberek közé.

Csak remélni tudom hogy a következő terhességem nem ilyen lesz!