Első babájukat váró kismamik! Nem féltek attól, hogy valamit rosszul fogtok csinálni?

Én is pont így érzek! Föleg mert nagyon fiatal vagyok (22), és az életben mindig elhárítottam magamtól minden felelösséget, és utálok rendszer szerint élni. Hát most muszáj lesz!:) Félek, hogy mindent el fogok rontani, vagy nem tudom megjegyezni elsöre ha valamit mutatnak nekem, hogy megszólnak azért mert nem akarok szoptatni, és még nagyon sokmindentöl. Remélem majd nem esik ki a kezemböl a baba:)

De ne aggódj nem lesz semmi gond, hamar belejössz!:)

Ez tök normális érzés, kb 2 hónapos volt a fiam, amikor úgy éreztem, h meg fogom tudni csinálni:)

Előtte állandóan paráztam, h mit felejtek el, h biztos ezt akartam-e, megriasztott a felelősség, beleszédültem a gondolatba, h gyermekem lesz.

Azt án eljött a szülés, hazajöttünk, néha eszembe jutott, h vajon jól csinálom-e, és mint írtam, kb 2 hónapos volt, mikor azt éreztem, h jó vagyok az anyaságban:)

Azóta összhangban vagyunk, időnként felmerül bennem is kérdés, h jó-e így, de akkor felhívom a védőnőmet, megkérdezem, vagy a gyerekorvost.

Anyukám már nem él, anyósomat meg inkább nem kérdezem semmiről.

Fel a fejjel, menni fog, minden szépen kiforrja magát, megszerzed a kellő önbizalmat, tapasztalatot, és boldog család lesztek:)

Hello! Én is 22 éves, és 22 hetes terhes vagyok:)! Én is félek, főleg hogy sok mindenben én elég konzervativnak és szigorúnak érzem magam és nem tudom hogy ez később mennyi problémát fog szülni!? Attól is félek hogy hogy fogom tudni mondjuk a gyereket a mamánál ott hagyni? Nekem ilyen félelmeim vannak!

De bizti megküzdök majd vhogy vele:)!

Mindenkinek jó babavárást

Üdv Jucus

Én elég pozitív vagyok az egész dologhoz, pedig 19 éves vagyok. Semmitől nem tartok úgy igazán. Lehet majd később fogok.:)

Elhatároztam,h. segítség nélkül fogom megoldani az első heteket is. Persze anyós már ugrál,h. majd ő mindennap fürdeti a babát, meg segít szoptatni, meg majd takarít, de erről szó sem lehet. Én úgy érzem, ezek a dolgok a mi személyes,meghitt családi dolgaink, nem kell segítség! Bár lehet ha a gyerek az egész éjjelt át sírja majd másképp gondolkozok, de eldöntöttem, akkor is a fürdetés a szoptatás csakis a miénk lesz a párommal.

11h km.

Szia! nekem is jár ilyesmi az eszemben néha, szerintem a kórházban elsőre úgy is béna leszek :D hiszen olyan kis csöpp lesz ez a baba, hirtelen azt sem tudom majd hogy fogjam meg :) nem hogy neki álljak szoptatni :D de remélem hamar belerázódok, meg gondolom majd segítenek a nővérek. Itthon eleinte tutira feszült leszek, folyton figyelni fogom a babát, hogy vajon jól érzi e magát meg ilyenek :D Én késznek érzem magam a feladatra, de nem mondom, hogy elsőre mindent szuperül fogok csinálni. Majd belerázódunk nem? :) lesz bőven időnk :)

23 éves 23 hetes kismami :)