1 évesek az ikreim, és védekezés mellett teherbe estem! Mit tegyek?

Jó, akkor mègsem annyira vèdekezès mellett sikerült ezt összehozni!

Îgy kicsit másabb, mint a kèrdès!

A "nem gondoltam, hogy baj lesz" pedig nrm egyenlő a vèdekezèssel!

Higgy nekem, az ikrek mellett már fél kézzel meg fogod tudni oldani a kistesót! Csak egy újszülötted lesz, az ikrek már önállóbbak lesznek kicsit, jobban lefoglalják egymást is. A kisbabás meló oroszlánrészét már letudtad az ikrekkel.

Egyébként mind nálunk, mind egy csomó helyen az ismeretségi körömben azt tapasztaltam, hogy a 3. gyerekek az alkalmazkodás és túlélés nagymesterei. Nyugisak, akkor is tudnak aludni, ha a nagyok a fejük tetején üvöltözve kergetik egymást, valahogy természetesen alkalmazkodnak ahhoz a rendhez, amibe beleszülettek. Neki ez a normális. Az ikrek meg tényleg mehetnek bölcsibe, vagy akár pár napra-órára családi napközibe, szociálisan pont megfelelő kor lesz már nekik (csak ne egy az egybe akkor kezdjétek a közösségbeszoktatást, amikor a pici születik).

Merjetek belevágni ebbe a kalandba is, az ikrek után már kisebb kihívást fog jelenteni! Drukkolok!

Elore szolok, a lepontozas nem erdekel :D

Ikres anyuka vagyok, ugyh tapasztalatbol beszelek. Az ikreim most lesznek 3 evesek, de az elkovetkezendo legalabb 5 evben gondolni sem tudnek kistesora, pedig az ikreim egyaltalan nem problemas gyerekek; egyszerre alszanak, rendesen esznek, szepen fejlodnek. DE meg most is minden figyelmemet igenylik. Nem igaz az, h aki ikrekkel megbirkozik, az a kistesoval mar felkezzel is...vagyis, persze igaz, h ha van koztuk legalabb 5 ev korkulonbseg. Az ikreimnek meg most is rengeteg odafigyeles kell. Es nem vagyok az a fajta szulo, aki csak azert "lepasszolja" a bolcsibe az idosebb gyereket, m veletlenul osszejott a kisteso. Nem vagyok az a fajta szulo, aki a mennyisegre torekszik, m "ha mar beesett a 3., akkor jojjon, ugyis majd a bolcsi ott lesz...". Tudom, h ez kegyetlenul hangzik, de a mar megszuletett ikreim is 2 elet, amirol gondoskodnom kell, meghozza maximalisan. Arrol nem is beszelve, h ahhoz, h a gyerekeimmel maximalisan tudjak foglalkozni, sajat magammal is torodnom kell; azzal, h ne legyek kimerult, azzal, h a parommal is tudjunk kettesben lenni, idot eltolteni, egymassal foglalkozni. En biztos nem vallalnek be igy egy 3. babat...es en tapasztalatbol beszelek. Sot, baratnom most szult ikreket egy igencsak problemas 2 eves melle. Semmi segitseguk nincs, az apuka dolgozik, a baratnom pedig mar az idegosszeomlas szelen all, m ott a problemas 2 eves, es emellett 2 hasfajos iker, akik rengeteg torodest igenyelnek. A gyerek nem jatek, es nem csak ugy beleszuli az ember a vilagba...En ezeket fontolnam meg a helyedben...Tudom, h nehez dontes. Kitartast kivanok.

"Ezzel NEM ártasz a "picinek", aki még nem is baba."

Valóban nem árt vele, ha megöli. Ha én megölnék valakit, akkor ennyi erővel én sem ártanék neki ? Még valóban nem baba, de az lenne. Nem is egy szelet kenyér vagy más. Undorító, ha valaki csak egy sejtcsomóként kezel egy gyereket.

16-al egyetertek.

Baratnomeknel ikrek vannak, ketevesek, nemhogy nincsenek el egyedul, de allando figyelmet igenyelnek. Piszkaljak egymast, mindig ugyanaz a jatek kell mindkettonek, meg egyik sem bilizik (aki azt irta hogy egy keteves onallo, az latott mar eleteben ketevest???) hol az egyik sir hogy foglalkozzanak vele, hol a masik.

Az anyukanak van ovodas gyereke is, mindig azt mondja ez egyke ezerszer konnyebb volt ennyi idosen, az ikrek ugyanis nem lefoglaljak egymast hanem konkretan nyuzzak egymast egesz nap! Nem tudunk ugy telefonon beszelni 2 percet hogy ne hallanam sirni legalabb az egyiket, neha mindketto uvolt a hatterben.

Mindegy, ha igy alakult en termeszetesen megtartanam, de felkeszulnek hogy pokoli nehez lesz. Ezt dobta az elet, rakeszulnek lelkileg es viselnem a kovetkezmenyt.

Az első időszak az ikreknél borzasztó sok időt és erőt igényel. Ezért is pánikolsz. Újra kell majd tervezned mindent. Elsősorban Te édesanya kell tervezd, ha a férjed dolgozik, és nincs segítséged, elsősorban neked kell összekapni magad.

Megértem, hogy most megijedtél, és komolyan úgy érzed, hogy nem vagy képes rá.

Mégis én is azt gondolom, hogy ha nem is fél kézzel, de meg tudod oldani. Többgyermekes édesanya vagyok, baráti körben van 3-mas ikres ismerős, nagyon nehéz volt az elején, de aztán amikor kialalkul a napi menetrend, én nem gondolom, hogy nagyon félned kellene.A rutin már kialakult sok mindenben. A várandósság második felében is érzed majd úgy, hogy jaj... Később is, mikor rohansz a szülőikre :) De szerintem erről szól az élet és nem az abortuszról. Ha tudsz kérj segítséget, akár ebédkihordás, akár takarításban, gyermekek szállítmányozásában. Bár most még kicsik. Nem tudom merre laksz, attól is függ és attól, hogy te személy szerint miben kérnél segítséget. Sok örömet kívánok nektek!

én is a 16.-ossal értek egyet. Ikrekkel nem véletelnül lehet otthon maradni Gyesen iskolás korukig. Nekem is van ikres barátmőm, ott ezt is ki is használták és nincs több gyerek.

Én is inkább azt a nézetet osztom, h a meglévő gyerekek érdekét tartanám szem előtt. Így is sok törödést, odafigyelést igenényelnek, és abban is egyetertek ahhoz, h tudj adni, neked is kapnod kell, egy kis énidőt, h ne bolondulj bele és ne nyűgnek éld meg.

Rettenetesen nehéz ezt leírni, de inkább legyetek boldogok négyen, mint boldogtalanok öten.