Úg, érzem hogy a gyermek születése után nem leszek nő a páromnak?

Nem nyugtatlak meg, mikor 3-4 honapos volt a kicsi, mondta az exem, hogy en szamara mar nem vagyok no, csak anya.

6 honappal szules utan elhagyott egy masik noert ...

Viszont en pont tettem erte az elejen, hogy no maradjak. Genetikailag szerencsem volt, mert egy hettel a szules utan lapos feszes hasam lett, vekony voltam, eleve csak par kilot hiztam. Striam nem lett, tehat a testem jobb volt mint szules utan. Es en foglalkoztam vele is, de szerintem mar akkor is kepben volt a noje ...

A lapos has nem a jó genetikai állományról árulkodik, semmi köze nincs hozzá.

Amelyik férfi meg szigorú kilók alapján választ párt, azok élettársai (mert még el sem szokták venni), azok élettársai maradnak hoppon gyerekszülés után.

Feljön pár vacak kiló, egyből pattog és beszólogat a nőnek. (Trágya ffinak trágya nője lesz.) Értem ezt arra, hogy már a párválasztásnál sem volt figyelmes a nő, és neki is csak a kilói és "vékonysága" számított. Ezek a nők bizony guznyadtak. És erre összpontosítanak örök életükben, hogy azok is maradjanak :)

A hulladék ffi meg ilyen nőt aki gyerek formájú felnőtt nő létére, és cirka kb. 50-60 kilós (gyerektest, általános oskolás 14 éves kb. ennyi, meg a 17 éves tehát gyerek), tehát ne is csodálkozzon az a gyerektestű nő aki örök életében fogyózik és közben vánnyadt, hogy a pár vacak kiló után elhagyja a szellemileg is hozzá passzoló kanja. Mert ezek csak kanok. Nem férfiak.

Milyen érdekes, hogy aki tudatosan választ magának férfit, és nem elvakultan tartja lent a kilóit természetellenesen, azt valahogy nem hagyják el szülés után sem :)

Nem a kilóid, lógó hasad, striák miatt lèp le egy pasi!

Az esetek többségében eleve már el sem kellett volna jutnia a kapcsolatnak abba a fázisba, hogy gyereket vállaljanak! Csak valamiért még mindig divat s.e.ggbe dugott fejjel élni és utána sopánkodni!

Miert, honnan kezdodik a no?😀 80 kilotol?

En soha nem voltam tobb 62 kg-nal, harom gyereket szultem, jelenleg 53 kg vagyok. 27 eve en vagyok a NO a ferjemnek.

Ez nem a kilokon, a kulson mulik.

Ne haragudj meg de ha most az jár a fejedben h minimum egyenlőnek kell lenned a gyerekkel akkor szerintem ne vállaljatok még. Másik h az első pár hétben (kinek hónapban) örülsz ha élsz nem hogy nőként funkcionálj.

Nekem párom benn volt szülésnél végig,a fejemnél állt onnan nézte végig mégis többet bókol,jobban kiván mióta megvan a kicsi hiába hogy maradt 1-2 kg plusz és néha nagyon leharcoltnak érzem magam. Szerintem ez mind pasifüggő. Van aki a legrosszabb időszakodban is imádni fog van aki hiába leszel ugyanolyan mint előtte már nem ugy néz rád.

Szerintem is pasifüggő. És nem hinném, hogy a kérdező hibáztatható lenne, ki tudja, eddig a párja mennyire tette a szépet. A babáról se rögtön kezd az ember beszélgetni,hanem mikor már javában szerelmes. Én átbeszélném vele a dolgot, és egyáltalán nem biztos, hogy akarnék tőle gyereket!

Mi megbeszéltük a terhesség elején, hogy oké, jön a kis szemünk fénye, de ez nem mehet a kapcsolatunk rovására, elintézzük, hogy kettőnkre is legyen idő, nem szorítjuk háttérbe a másikat. Nekem már terhesség alatt is kissé nehezemre esik a házasélet, csöppet sem kívánom, és a páromnak is elmondtam előre, hogy szülés után jó darabig nem számíthat ugyanarra, mint előtte. Lehet, hogy dagi leszek, mindig fáradt, kedvetlen, és panaszkodás helyett megértést, segítséget szeretnék majd. És azt is fogok kapni. El se tudnám képzelni, hogy ne így legyen,a párom egyáltalán nem ilyen. Ha ilyen lenne, én sem vállaltam volna a picit.

Ja..szerintem ebből a szempontból teljesen mindegy, de 70 kiló, 170 centi voltam terhesség elején.

Én nem értem, miért kéne ugyanolyannak lennem? Hatalmas testi-lelki változás történik az életünkben, hogy lenne már minden ugyanolyan? Ha költözöl, munkát váltasz akkor sem lesz ugyanolyan minden. Ez az élet, folyamatos változás :-)

Szerintem nem a kilókon, kinézeten múlik a kapcsolat. 60-910 között ingadoztam az elmúlt 6 évben, nem mindig volt köze terhességhez. A kapcsolatunk sosem változott emiatt. Ha mégis zavarja mind a két felet, akkor lehet tenni ellene: apuka otthon marad a gyerekkel heti 3-4x míg az anya el tud menni tornázni, kozmetikushoz, fodrászhoz stb. csak sajnos erre sok férfi húzza a száját :-(

Az, hogy benned milyen változások lesznek, nem lehet előre tudni. Lehet rá tudatosan készülni, beszélni nagyszülőkkel hogy legyenek a picivel amikor ti kettesben lesztek, a férjeddel hogy ha ő is rendesen odateszi magát neked is több erőd és kedved lesz nőnek lenni - aztán a hormonok vagy átírják, vagy nem.

Beszélgess a gyerekes barátnőiddel, mondják el náluk hogy volt.