Egyedülálló, egyedül maradt kismamik! Hogy érzitek
magatokat?
Csajok, ne bánkódjatok, örüljetek a csodátoknak!!!! :D
Nehéz egyedül, de ha kinyílik a kis értelme, rájöttök, hogy milyen jó helyen vagytok! :D
Gondoljatok erre, pasitok meg úgyis lesz, ha nem is most de később biztosan.
És élvezzétek ki amíg lehet, hamar eltelik az a 2-3év.
Sok erőt és kitartást!
2010. ápr. 20. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
Sziasztok!Kitartást kívánok minden egyedűl álló anyukának-anyuka jelőltnek!Fel a fejjel,akkor lesztek a legboldogabbak,ha a babátokat a kezetekben tartjátok:)
Jó baba várást és jó babázást kívánok nektek!
2010. ápr. 20. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
Sziasztok egyedül élő kismamák!!!Csúnya dolog amit tett veletek az ugymond "apucik".De annyira fel nézek az olyan édesanyákra kik egyedül nevelgetik csemetéjüket.Arra még főképp ha rá lel egy másik szerelem és a férfi ugy elfogadja a gyermeket ugy mintha a sajátja lenne!!!A legjobbakat kivánom lányok,ezerszer jobb apucit találtok csemetéiteknek!
2010. ápr. 20. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
Kitartás lányok! Sajnos én is tapasztaltam milyen egyedülálló anyukának lenni,pár éve 2 kislánnyal maradtam egyedül,de a lányok kárpótóltak mindent,sőt még időm se engedett szomorkodni.Aztán megismertem életem párját immár 3 éve,aki a lányokat sajátjaként szereti,neveli és most 1 hete született a mi kis közös angyalkánk.Minden egyedülálló anyukának szivből kivánom,hogy megtalálja az igazi párját és együtt neveljék gyermeküket szeretetben,boldogságban!!!
2010. ápr. 20. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
12:19-es! Ez nem korhoz kötött,h kismamaként elhagynak! Az én gyerekem apja 36 éves volt mikor itt hagyott!
A kor semmit nem számit!
2010. ápr. 20. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
12:54-es vagyok! Még azt leirnám,h nekem 4 hónapja van már párom! Boldogok vagyunk,szereti a gyereket!
Én is ugy gondoltam miután megszületett,h majd éveket várok a kapcsolattal,de higgyétek el sokkal könnyebb ilyen pici gyerekkel kapcsolatot kialakitani,mint pár évesen! Igy a baba ebben nő fel! Ha van lehetőségetek ismerkedjetek a pici baba mellett is,mert könnyebben elfogadja bárki,mint később!
Az előitéletekkel meg nem kell foglalkozni! Mindenki élje a saját életét!
2010. ápr. 20. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1. válaszoló vagyok, és nem értek egyett 1 pár válaszolóval, Ti nem láttok bele hogy mi történik akkor minek kell ítélkezni? Arról végképp nem tehetek hogy a férjem 2 év szenvedés a babáért... és elhagy minket egy másik nő miatt. És ez nem korhoz kötött, ismerek olyat aki 33 évesen elhagyta a gyerekét és nem is egy ilyen történik...
2010. ápr. 20. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
Szia.Bár én nem vagyok egyedülálló anya,de biztos nem lehet könnyű.Tanácsot sem tudok adni,hiszen ilyen helyzetbe még nem voltam.De ahogy előttem is irták páran,kitartás!!!!És hidd el ha a kisbabád a kezedben tartod majd,az minden rosszat elfeledtett majd.
2010. ápr. 20. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
19/26 A kérdező kommentje:
Sziasztok!! nagyon aranyosak vagytok, köszi mindenkinek a bíztatást, énis abban reménykedem, hogy találok majd egy normális párt, aki elfogad úgy ahogy vagyunk. Annak meg nem köszi, aki beszólogatott. Igenis felelős döntést hoztam, és fontosabb a pici lányom bárminél. Vagy inkább mentem volna abortuszra????? Hát kösz nem! Nekem így is nagy csoda a picúr, akármi is legyen, és nem foglalkozom a magadfajtákkal. Többieknek akik velem hasonló helyzetben vannak, nagyon sok boldogságot, és kitartást kívánok!!! Ha van kedve bárkinek, írhat privit is!! Üdv
így van, 13:11 vagyok, gondolj arra, hogy neked egyáltalán lehet-lesz gyermeked, és nem kell kínlódnod a beültetéssel, hormonkezeléssel, egyéb lelki bajokkal.
Sok boldogságot még egyszer!
2010. ápr. 20. 18:19
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: