Ugye milyen gyönyörű?

Anyu, hallasz? Már itt vagyok.

Nagy szíved alatt szépen gyarapodok.

Azt még nem tudom, miféle vagyok,

talán leányod, vagy mégiscsak fiadként araszolok.

Ott fejlődöm én, látod!? Anyu!

Szerelmetek gyümölcseként jövök én, Apu.

Még csak pár napos kis embrió,

de tiéd, tiéd lesz minden, ezernyi jó.

Mondok majd verset neked Anyák napján.

Virágot tőlem kapsz majd az életért, mit nekem adtál.

Csak engedj élnem, hogy szerethesselek!

Hadd legyek ajándékod, kit felnevelhettek.

Én nem fogok sírni, hogy ne légy szomorú.

De ha most megölsz, hol lesz a koszorúm?

Csak egy esélyt adj, hogy megfogjam két kezed!

Megcsókoljam őket, hálaimámba foglaljam szép neved.

Csak ne feledd, hogy én már élek,

S a Sötétségtől bizony ilyen piciként is félek.

Csak szeretnék én is dicső fényben élni.

Öreg fejjel szüleimről szeretettel mesélni.