Amikor megszületett a babátok, és először megkaptátok, vagy megérintettétek mit mondtatok neki először abban a gyönyörű pillanatban?

Én -lehet, hogy szégyellni kellene- de nagyon örültem, hogy végre vége. Fáradt voltam..

2x szültem, 1x sem sírtam. A fiamnál nem mondtam semmi, csak lestem :)

A lányomnál az első amit mondani tudtam - "de rég fogtam ilyen kicsi babát" .

És tényleg, 9 év van a 2 gyerekem között.

Kíváncsi vagyok 6 hónap múlva mi lesz az első ami eszembejut.

Ja, igen-és a fiam 2x lekakilt ahogy rámtették. Ennyit az anyai tekintélyről... :) Azóta is gyakran carik arra amit mondok :D

2. voltam.

Isten hozott pici Hercegnőm, szóval te voltál az a kis erőszakos aki a pocakomban elintézte a sorsomat? :) ( 32héten lerúgta a jobb vesémet, hála a jó égnek nem kellett műteni, de egy hónapig kórházban voltunk. :( :)

Aztán csak gyönyörködtünk benne a férjemmel, becézgettük, fényképeztük stb :)

Mi is megszenvedtünk egymással, a kis drága nem akart előjönni, mert nagy baja volt odabent (tér-aránytalanság, 2-szer a nyakán a k.zsinór), és a végén már nagy teher volt a kis drága. Már elmúltam 41 hetes, mire császárral megszületett. előtte nagyon (!!!) mozgékony volt, még a doki is nevetett minden uh-nál:)

Amikor műtét közben felmutatta a doki nagyon sírtam, alig tudtak megnyugtatni, hogy a gyerekorvossal beszélhessek (aki megnyugtatott, hogy minden rendben).

Amikor a szobában a kezembe adták, csak annyit mondtam, hogy : szia kis Törpebanya, Te voltál az, aki ennyit táncikált a pocimban és nem akart kibújni?-szerintem nem voltam magamnál még:))

Nem is tudom, szerintem csak a filmekben olyan fantasztikus ez a nagy találkozás.

Amikor kijött a bébim alig éltem, 18 órát vajúdtam, minden bajom volt.

Vákummal szedték ki a lányom, kicsit izgi volt, bent volt 3 orvos, (2 szülész+1 gyerek orvos,), csecsemős nővér, szülésznő, meg még nem tudom kik, kb. 10-en.

Végre ki nyomták-hozták belőlem, rámrakták, azt sem tudtam hol vagyok, el sem hittem, hogy vége.

Nem hogy nagy szavakat mondani. Apa elvágta a zsinórt, a szülész összevarrta a gátamat, ami nagyon fájt, közben a babát méregették, fürdették mellettem, az orrán át ledugtak csövet a torkába, stb.

Szülés után egy fél napig fel sem tudtam állni.

A világ legjobb élménye, de mégsem az. Csak valahogy megszépül.

nekem az volt a nagy pillanat, amikor eljöhettünk a kórházból, és beültünk az autóba, és hazajöttünk!

Na akkor éreztem, hogy ez igen!

Nekem mindhárom császáros volt, de amikor éreztem, hogy kiveszik, és meghallottam hogy felsír, a doki mondta hogy FIÚ! /LÁNY! / FIÚ!, mindhárom alkalommal bőgtem. Nem sok mindent tudtam kinyögni, annyit, hogy jaj de gyönyörű vagy... Olyan euforikus állapotban soha nem voltam -és nem is leszek.

Vitték mosdatni, nekem meg millió gondolat cikázott a fejemben , úristen, TÉNYLEG gyerekem van, annyira édi, és úristen, nem is láttam van e haja, megvannak e az ujjai:-)

És visszahozták, és volt haja, megvannak az ujjai mindegyiknek, szerencsére minden rendben.

Az élet legszebb pillanata, az biztos!!

Jó egészséget Nektek,

könnyű szülést neked!

3 gyerekes