Hogy lehet ezt ép ésszel kibírni?
Tudom, drámázok...
Volt több elhalt terhességem a 8. hét körül. Februárban utoljára.
Most újra babát várunk, pénteken megyek vissza dokihoz. A legutóbbi ultrahangon már látszott a petezsák, most elvileg 7 hetes, már kell lennie szívhangnak.
Kapok utrogestant, pihenek, vitamint szedek: tudom, hogy mindent megtettem.
De ha belegondolok, hogy mit fog mondani a doki, már rosszul vagyok.
Legutóbb is szó szerint rosszullét fogott el a váróban. Amúgy is volt bő másfél órám, hogy idegbeteg legyek. :(
Most is biztos sokat kell várni, mint mindig. És persze borzasztóan félek, hogy megint nem lesz már élő terhesség. Igyekszünk úgy intézni, hogy a férjem is elkísérjen. De már attól sírógörcsöt kapok, ha belegondolok hogy fel kell mászni az asztalra, és várni az ítéletet...
Legszívesebben el se mennék, hogy addig is terhesnek tudhassam magam, amíg nem mondják ki hogy baj van.
Tünetek nélkül haltak el a terhességeim, és erős terhességi tüneteim se voltak.
Most hányingerem elég sűrűn van, és a mellem is fáj, de ez simán lehet az utro mellékhatása. Ezen kívül semmi, sem haskeményedés, se görcsök, se egy pötty vér, semmi. Igyekszek ebből erőt meríteni.
A pénteki vizsgálattól viszont rettegek.
Ma csak azért is alapon neveket válogattam, és kismama ruhákat kerestem nagy pocakra.
Szombaton pedig már minden a legnagyobb rendben lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!