Mit tegyek? Szorít az idő!

Milyen sokan vannak ilyen helyzetben? Én is így jártam, de nekem már 2 gyerekem van, 12 és 7 évesek, és most 25 hetes terhes vagyok. Én sem akartam elvetetni a babát, jól átgondoltam mindent. Lehet, hogy kissé nehéz lesz, de majdcsak megoldódik minden. Nekem sem akarta a babát, még a nevére sem hajlandó venni, és apasági nyilatkozatot sem akar adni. Sajnos ma már ott tartunk, hogy több mint két hónapja nem is beszéltünk, mert egyszerűen nem áll velem szóba. Nem érdekli már semmi, gondolom csak saját magát sajnálja, hogy most akkor gyerektartást kell majd fizetnie. Szerintem is tartsd meg a babát, hidd el minden jól fog alakulni. Ha én elboldogulok majd 3 gyerekkel egyedül, biztos neked is sikerülni fog 2-vel.

Nem értem én ezeket a férfiakat.Persze a gyermeknemzés kellemes része az ment, de vállalni a felelősséget már nem pálya.Bocs, de szerintem ez undorító, és engem az ilyen mélységesen felháborít.Mi szeretjük egymást, házasok vagyunk, és bár ő életem szerelme, ha választanom kellene, egyértelműen a babát választanám.Szerintem is tartsd meg.A párod pedig menjen csak, ne sajnáld.A későbbiekben sem állt volna melléd, és hidd el, egyre csak rosszabb lett volna.Nem ismerem az anyagi helyzetedet, de ahol jut kettőnek, ott a harmadiknak is.Gondolom, a kisfiad után azért maradt gyerekholmik is.És abban is biztos vagyok, hogy ha elakadsz, ki fog segíteni a család.Minden helyzetre van megoldás.És az sincs kizárva, hogy ha megszületik a baba, a párod a küszöböt lerágja majd, úgy udvarol.Mert addigra átgondolja a dolgokat.Más kérdés, hogy ha így lesz, visszafogadod -e.De az , hogy azért szakított veled, mert terhes lettél, önző és gyáva dolog.Mert ahhoz azért neki is volt köze, ugyebár..