3 vagy tobb gyermekes anyukak! Kis korkulonbseggel van akinek tobb babaja van?

Szia. Három fiam van, a két nagy közt 22 hónap a különbség. amikor megtudtam,hogy terhes vagyok sokkot kaptam:-)))

De a harmadiknál már három év van a második és harmadik közt. Egyik sincs kiközösítve, hol együtt játszanak, vagy kettő és addig a harmadik valamit csinál..

Jelen :)

Három kisfiam van. 5 és fél, 4, 3 évsek. 16 majd 13 hónap a korkülönbség. A legkisebb nálunk is becsúszott. Még ma is emlékszem a sokkra :)

Nehéz volt az tuti. A két nagyobbikkal is sokat ijeszgettek, hogy nehéz lesz, bolondok vagyunk (így terveztük náluk), de azt könnyedén vettem. Mikor megszületett a pici bizon sok volt. Egyrészt az a 3hó korkülönbség is számított. A középsõ akkor tanult járni is. Másrészt ott volt plusz egy "nagy". Én kértem segítséget. Fél évig járt egy idõsebb hölgy. Ott volt velünk egy ideig, házi munkába is besegített. Biztos ment volna egyedül is, de azért így könnyebbnek láttam. Így is mindig úgy éreztem valamelyiknek kevesebbet adok.

Az õ viszonyuk: Nálunk a középsõ a kiskakas, aki mindkét tesóval harcol. Közben mégis õ a központ. Minden játékba be tudja vonni bármelyik. Szóval ha éppen szent a béke és van kiközösítés valamilyen tvékenységba akkor az nem õ, hanem valamelyik másik. A nagy a kicsivel kedvesebb. Ö pedig ezt tudja is. Hozzá megy ha sérelem éri. Bújni is hozzá bújik többször. Viszont én nem aggódok amiatt, hogy a középsõt bármelyik kevésbé szeretné, mert látom, hogy vele is mgvannak ezek a pillanatok,csak õ néha tényleg nehéz eset:) Mondjuk a másik kettõ is tud alakítani, csak a mester mellett eltörpülnek :)

Még szerintem nálunk is túl kicsik ahhoz hogy megmondjam hogyan i alakul, de mint írtam nem aggódok.

Szerintem az is természetes ha néha kettõ jobban összefog.

De jó!! :) Én jelenleg 2 kislány mellé várok egy 3 babát :)

Nagylánoym 2,5 éves a pici 6 hónapos.

Nekem ugyan valamivel nagyobb a korkülönbség, meg a kisfiam meg a kislányom között nem egészen 2,5év van. A nyáron lett nekem is egy pozitív tesztem. Megmondom őszintén első reakciómban csak sírtam és sírtam. Aztán meg a lelkiismeret furdalásom volt, hogy miért nem tudok úgy örülni a harmadiknak mint az első kettőnek. Igazából februártól már szerettem volna elmenni dolgozni, emberek között lenni, nem pedig mindent elölről kezdeni, a várandósság, szoptatás, éjszakai ébredések... És mindemellett volt/van bennem egy nagy rakás félelem, hogy ha megérkezik a kicsi, akkor képes leszek e megadni a két nagyobbnak azt a szeretetet, törődést, figyelmet amire szükségük van, amit most megkapnak. A két kisebb között kereken két év lesz. Mostmár persze ugyanolyan örömmel tölt el mikor érzem mocorogni, vagy mikor a 4 éves kisfiam kezét a pocakomra teszem mikor a kistesó matat, és látom az arcán hogy számára ez milyen furcsa és izgalmas. Megvan ennek is a szépsége.

Ja, megjegyzem mi is hárman vagyunk tesók. Közöttünk 4-4 év van, és nagyon jó a viszonyunk! Mikor kicsik voltunk, persze megvoltak a magunk kis vitái, csatái, de a normális, természetes keretek között. Egy jó édesanyával koordinálható a dolog!

A válaszaidból ítélve, jó helyre jön az a picuri, meglesz neki a szeretetteljes légkör, nem hiszem hogy bármelyik is ki lenne majd közösítve!!!