Ti megtartanátok?

nincsenek meg alapvető feltételek. a sulit is tuti halasztanod kéne és később nehezebb lenne.

Nektek kell eldöntenetek EGGYÜTT, a párod mit szeretne? Ha ő nem szeretné nem javasolom, hogy megtartsd.

Ha a párom mellettem állna én akkor is megtartottam volna, de én mindig is családcentrikus voltam

Én meg. Hogy te megtartsd-e, azt csak te tudod eldönteni.

A májusi érettségi igen csak necces, gondolom mindenórás leszel addigra, de mivel tanulni tudsz terhesen, bepótolhatod a vizsgát jövő októberben, vagy jövő májusban. Azon kívül estin is lehet tanulni - akár érettségi után. Ez heti 2x 4 óra, de a levelező tagozat még ennél is kevesebb. Ha van egy nagyi, aki ez alatt a pár óra alatt vigyáz a babára, akkor meg tudod csinálni, de az se baj, ha elhalasztod 1-2 évvel. A munkaerőpiac tekintetében totál mindegy, hogy van-e érettségid vagy sem, sajnos. (Egy szimpla érettségivel ugyanúgy nem találsz/találsz munkát, mint 8 általánossal.)

Inkább az a fontos, hogy párod fizetéséből (mert egy darabig nyilván az övére lesz szükség, amit te kapsz, az nagyon kevés) el tudjátok-e látni a babát. Esetleg szülői támogatást kaptok-e. Ha igen, akkor tartsd meg. Ha havi 70 ezer forintból éltek jelenleg is, és nem kaptok segítséget, hát akkor nem biztos...

nincs munkád-> nem kapsz gyest,gyedet

egy kisbaba havonta 40 ezer forint ha már "csak" a pelenka gyógyszerek, krémek kellenek neki

a bútorok babakocsi minimum 100-200 ezer forint

+ még ugye a ruhák/cipők/sapkák amiket nagyon hamar kinő és új kell.

Szerintem ahhoz, hogy minőségi életet tudjatok élni minimum havonta 200-250 ezer forintra lenne szükségetek havi szinten.

Szia!

Nem sokkal voltam idősebb, mint Te amikor teherbe estem a lányommal (21 év). Igaz pont akkor végeztem a sulival. Mi akkor még csak fél éve voltunk együtt a párommal, ő 23 volt, én is gyógyszer mellett estem teherbe, ergo nem terveztük. De soha, még csak egy pillanatra sem merült fel bennünk, hogy elvetessük a babát. Azóta összeházasodtunk és a második gyermekünket várjuk. :)

Nekünk abszolút semmi alap feltételünk nem volt meg, leszámítva a férjem munkáját. Nekem nem volt munkám, se saját házunk vagy legalább lakásunk. De biztosak voltunk benne, hogy együtt meg tudjuk oldani a dolgot. És sikerült. :)

Azt, hogy megtartsátok-e a babát, nektek kell eldönteni. Magadnak tedd fel a kérdést, hogy ennyi idősen alkalmasnak érzed-e magad egy gyermek nevelésére, ami nem kevés lemondással jár. :) Én nem bántam meg, hogy ilyen fiatalon szültem először, ma ugyanígy döntenék. :)

Nagyon sok sikert kívánok Nektek a továbbiakra. :)