Aki hamar (1-1,5 éven beül) teherbe esett a szülés után, hogyan viselte a terhességet?

Császárral szültem, orvos 8 hónappal szülés után engedélyezte a következő babát, első hónapban sikerült is, a második szülésnél azt mondta,hogy szülhetek simán,de mivel nem indult be a szülés, ezért lett császár. A terhességgel nem volt semmi gond, minden rendben zajlott!

A második terhességem első három hónapja szörnyű volt, 15 hónappal szülés után estem teherbe. Harmadszorra 8 hónappal szülés után estem teherbe, könnyen viseltem. Mindhárom szülés hüvelyi úton volt, mindhárom könnyű szülés volt.

Első szülésem sima volt, a terhesség teljesen probléma mentes, észre sem vettem, h terhes vagyok, a szülés 14 óra...áááá. 1 év múlva lettem újra terhes, most vagyok 39 hetes. Borzalom... Visszér, aranyér, szeméremcsont fájdalom, hasam húzódik, a 30. hét óta nem megy a sétálás sem hosszabb távon, gyomorsav a torkomban, a hasam szétrepedt, pedig kisebb, mint az elsővel, vashiány, cukros is lettem majdnem. Remélem a szülés legalább könnyű lesz.

9 hónapos volt kislányom mikor teherbe estem, az 6. héttől a 11-12. hétig volt brutális fáradékonyságom, sokszor csak feküdtem a földön a halom kiöntött játék között, kislányom pedig játszott, de miután ez elmúlt semmi gond nem volt, jól bírtam végig. Mindketten természetes úton születtek, második kislányom nagyon gyorsan, könnyen... első szülésnél gátmetszésem volt, másodiknál úgy látta a szülésznőm menni fog gátvédelemmel ,de épp amiatt, hogy nagyon gyorsan érkezett sajnos repedtem.

9 hónapos volt a lányom amikor teherbe estem, most 16 hetes vagyok. A hányinger, fáradékonyság ugyanaz mint nála, de nehezebb mert a leányzó nincs tekintettel erre éjszaka sem. :-) Pár óra vajúdás után császároztak, most szeretnék természetes úton szülni. De nem ragaszkodok hozzá.

A 7. babámat várom, és mindegyik után viszonylag hamar (8-15 hónap után) estem újra teherbe. Én úgy éreztem, így könnyebb, és a dokim is ezt javasolta, hogy ha akarunk még, akkor ne várjunk sokat. A szüléseim gyorsak voltak, szerintem azért, mert nem jöttem ki a gyakorlatból. :-) Én erre a korkülönbségre szavazok! :-)

Első terhességem: 36. hétig dolgoztam méga szülésem hetében is heti 2szer kismam tornra jártam rövid abszolúte nem szenvedősnek megélt hüvelyi szülésem volt (mondjuk anyukámnak is így lehet ezt örököltem) aztán második bnaba kb akkor fogant mikor a nagy fiam 1 éves szülinapját ültük. Terhestorna esélytelen volt, pedig sokszor rákészültem de egyre sem jutottam el, hatalmas volt a hasm hamarabb látszódott a terhesség és jóval nagyobb volt a hasam mint elsőre ez a mindennapjaimat is megnehezítette plusz ott volt a Nagy másfél éves fiam is - akki kb akkor indult el 13 hóan 2 lábon amikor kiderült hogy terhes vagyok amint nőtt a hasam nőtt a gyerek "önálló fékezhetetlen" mozgásigénye. Nem nyavajogtam, de nagyon nehezen viseltem fizikailag a mindennapok terhét - 33.hét után volt egy cefet éjszakám olyan sűrűn jártam wcre mint mikor a nagyomnál szülés előtti este , megjedtem és a dokihoz elmentem egy extra beiktatott kontrollra másnap - mondta semmi gond mindkét méhszáj (külső-belső) még zárva nem lesz itt jó ideig baba de elcsúszott gyerekestűl az egész méhem, mert megemelhettem magam a fiammal - de ez még a temészetes szülést nem zárja ki, csak tegyem magam takarékra. Volt már egy bizonyos sejtésem így már vagy 1 hete nézegettem családi napköziket de a doki szavai után a legszimpatikus intézménybe másnap el is kezdtem a zökkenőmentes beszoktatást az első napunk így péntek lett aztán járt egy hetet a fiam fokozatosan egyre tovább 8nagyon élvezte, imádta) és a következő héten kedd este megint jött egy cefet éjszak, de akkor úgy gondoltam üsse kő bemegyek szülőszobára 35+6ra megszültem. A 2. szülés még az elsőnél is gyorsabb volt beértünk 3ra és fél6ra már megszületet komplikáció mentesen a kisfiam hüvelyi úton, azonnal felsírt 2900gos egészséges korababa lett.... Nem akarom elvenni a kedvedet az egésztől, mert tényleg egy csofóda mindkét gyerek és olyan jó a kicsikorkülönbség mert már most játszanak (nagyom 28,5 kicsi 8,5hós) de iszonyat nehéz 2 picivel de amint elkezdenek játszani onantól kezdve már te is láthatod milyen jól döntöttél mennyire jó hogy van egy kis játszópajtás mindkét gyerekednek :-) Visszatérve a kérdésedre én a 2. terhességemet nagyon nehezen viseltem, az elsőben meg energiabomba voltam. És egyik terhességem alatt sem volt plusz kellmetlen tényező mint erőteljes vízesedés, vagy cukorbetegség, vagy magas vérnyomás. Az első szülésem a nyár közepén júliusban 40fokban, a második meg tavasszal március elején hidegben volt - lehet hogy az időjárás is közrejátszott nem tudom. De azért nem jó kiinduló pont az első szülés senkinél sem mert minden szülés terhessség más egy adott nőn belül is plusz ha már van gyermeked akkor már róla is gondoskodnod kell nem csak magadról a pocidban csücsülő bébiddel együtt - így pl.: pihenni sem nagyon tudsz majd. A bölcsi/családi napközi jó dolog élj vele - de nem ment fel semmi alól ált a gyerek úgy sem fog folyamatosan járni 1-2 hét bent aztán meg kb annyi vagy még 1et több hét itthon, mert beteg és ha beteg a nagy akkor a kicsi is benyeli. Bár ez utóbbi még sem okozott nagy problémát nálunk, mivel a kicsi még a mai napig szopizik így max az orrát kellett szívni mert az anyatejem megvédte még annak ellenére is hogy kezdetektől fogva kap tápszert. Viszont az hogy a mai napig szopizik nem volt egyszerű menet 7hónapos koráig fejtem magam minden szopi után.... De a bölcsi meg a nagynak fontos - én sem hittem volna előtte bölcsi ellenes voltam (gyerek maradjon 3éves koráig anyjával, pláne ha megteheti emiatt is jó a kis korkülönbség...stb), de saját magunkon tapasztaltam meg, láttam hogy egy idő után a gyermek nyit a korosztálya felé és az én fiamnál ez 15-16 hós kora körül következett be, és rá kellett jönnöm,hogy én bizony már kevés vagyok neki vittem mindenféle foglalkozásra baba-mama klub, csibetrorna, zenebölcsi mert igényelte nem volt neki elegendő ha itthon mondókáztunk énekeltünk. A beszoktatás is zökkenőmentes volt; ahogy beértünk én már levegő voltam a számára - persze minden gyerek más pl.: én már most látom hogy a kisebbik sokkal anyásabb, bár a nagy tesó miatt sokkal talpraesettebb is, mert már most megszokja a gyerektársaságot, a közös játszást ami sok gyerek esetében még óvis korig sem jön össze...