Éreztétek azt, főleg a terhesség vége fele, hogy szeretnétek "visszakapni" a testeteket?

Megértelek,nekem is hasonló gondolataim voltak.Irigyeltem azokat a nőket,akik nem voltak terhesek és könnyebb volt számukra a mozgás.Nagyon vártam a fiamat és most is imádom,de a végén úgy odaadtam volna egy fél napra a pocakomat valakinek,hogy cipelje kicsit helyettem.Középidőben nagyon jó volt érezni a baba mozgását,a végén ez is fájdalmassá vált és volt,hogy a hólyagomat rúgta,ez már nem volt kellemes.Nehezen aludtam el az állandó mozgásai miatt este.Nehéz volt hosszasan ülni,de állni és feküdni sem volt jó.Már nem találtam a helyem sehol.Gyomorégésem szerencsére nem volt,de az állandó stressz,hogy ne találjanak cukrot a vizeletemben,ne legyen magas a vérnyomásom,nehogy toxémiás legyek,kikészített.A kilók számolgatása pedig még inkább.A védőnő és az orvos is figyelte mennyit hízok,pedig nem volt sok,15 kiló lett a végére,de soha nem tudtam nyugodtan enni.Szóval ezek nagyon nem hiányoznak,most persze vannak más gondok,amiket elcserélnék,de a babázás nagyon sok örömet ad.Tarts ki,már nem kell sokat várnod!!!!