34 hetes terhes vagyok, és van egy 2 éves fiam. Nagyon nehezen bírom fizikailag és mostmár idegileg is. Fáj a hasam és a kiabálástól a sírásig mindent produkálok. Normális ez, vagy csak gyenge vagyok?
Figyelt kérdés
Egyébként veszélyeztetett vagyok, volt egy vérzésem még 16 hetesen, azzal kórházban voltam sokat, elvileg fekszem és nem emelhetek. Gyakorlatilag a bölcsis fiam 4. hete velem van( beteg ), nyilván nem fekszem és emelek is. gyerkőc a dackorszaka elején..mindenre nemeet mond, és elkezdett kevesebbet aludni.2014. márc. 5. 12:40
1/21 anonim válasza:
Na pont ezért nem értem hova sietni a kistestvérrel. Már a kisfiadnak sem tudtál megadni mindent, kórház miatt otthon sem voltál, bölcsibe adtad, ha megszületik a testvér meg pláne nem fogsz tudni ráfigyelni. Megéri?
2/21 A kérdező kommentje:
Megfogtad a lényeget! Ez volt a kérdés? Vagy csak találtál valakit akit méltathatsz? Hát köszi! Sokat segítettél!
2014. márc. 5. 13:01
3/21 anonim válasza:
Most őszintén, kiabálsz a beteg kisfiaddal és sírsz, nem, ez nem normális, gyenge vagy. Ezért írtam, hogy nem kellett volna elkapkodni, és akkor kiegyensúlyozott anuykát kapna mindkét gyerek. De így..
4/21 anonim válasza:
Nyugodtan lepontozhatod, majd biztos lesz olyan , számodra hasznos válasz is, hogy NORMÁLIS, te JÓ anya vagy, a 2 éves kisfiadnak kellene megértőbbnek lenni.
5/21 anonim válasza:
Ez így elég nehéz időszak, hasonló cipőben járok én is, csak nem vagyok veszélyeztetett (1 hétre az voltam, de szerencsére mondták hogy mégsem, de az az 1 hét maga volt a pokol mert a gyerek még jobban hisztizett mert nem tudtam vele eleget foglalkozni). Remélem hamar meggyógyul a fiad és tudsz valamennyit pihenni is, akkor biztos kevésbé leszel stresszes. Én abban a hétben leültettem a tv elé, és sajnos annyi elég volt neki hogy nagyon rászokott, azóta sokszor megy a hiszti a tv miatt, de szerencsére hamar el tudom terelni a figyelmét. De átmenetileg megoldást jelenthet. A beszólogató válaszolót pedig nem értem. Mikor vállaljon az ember második gyereket? Amikor az első már betegen is önellátó? Nem mindenki szeretne 8-10 év korkülönbséggel szülni... (30 hkm és 20 hónapos kisfiú anyukája)
6/21 anonim válasza:
Ez olyan, amit csak az érthet meg,aki keresztülment rajta, pl.én. Sajnos szüés után sokkal rosszabb lesz, most még a hormonok, utána a hihetetlen fáradtság + dackorszak + féltékenység...nem lesz könnyű a köv . kb. 1 év...lehet, h nem normális, viszont nem egyedi és nagyon emberi, ami most van. Amúgy meg én sem tudtam, mire vállalkozom, tesót szerettünk volna kis korkülönbséggel és egyátalán nem hittem, h elsőre összejön. Hát de. Viszont jó látni, ahogy kezdenek összenőni!
7/21 anonim válasza:
Nyilván a 20 hónapos gyerek, 34 hkm csak ezt a végletet látja, gyorsan letudni a gyerekvállalást, vagy 10 év múlva. Nem, szerintem ha a nagytestvér 4-5 éves , nem pedig 2, könnyebb a gyereknek is (mindkettőnek) és anyának is. JA és miért kéne "összenőni", hogy ne neked kelljen velük foglalkozni, hanem egymást szórakoztassák el? Szerintem meg minden gyermek megérdemli a figyelmet, pláne abban a korban, amikor csak az édesanyja jelenti neki a világot. 5 évesen már nagy és okos a gyerek, szobatiszta, meg tud fürdeni felügyelet mellett, felöltözik, kibont egy joghurtot. VAN idő a másik gyermekre is, ahogy rá is volt annak idején
8/21 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen:) Jobban van már, csak nekem meg a cumira szokott nagyon rá, és pont ez a veszekedés tárgya. Nem szeretném ha egész nap a szájában lógna. A beszólogatós hozzászóló meg nyilván nem tudja mit beszél, de nem is mennék bele ennél jobban,mert nem a korkülönbségről akartam vitát nyitni.
2014. márc. 5. 13:37
9/21 anonim válasza:
De, nyilván tudom miről beszélek, de akkor is az lesz a véleményem hogy türelmetlen, felelőtlen "anya" vagy.
10/21 A kérdező kommentje:
Csak még annyi, anélkül,hogy magyarázkodásba kezdenék. Nem a gyerek kora, betegsége, vagy dackorszaka a legnagyobb baj,hanem hogy veszélyeztetett vagyok,nem emelhetném fel, és fáj a hasam. Ez utóbbi nem azért zavar mert fáj,hanem mert nem szeretnék újra kórházba kerülni esetleg egy koraszülött gyerekkel,vagy bármi más miatt. Tehát nem a beteg gyerekkel üvöltök,mert fáraszt,hanem a tehetetlenség akaszt ki,hogy a dacoló gyerekem állandóan a földre fekszik ha nem az történik amit akar,és fel kell emelnem. És azért sírok,mert sajnálom hogy kiabáltam vele,meg egyáltalán fáradt vagyok rohadtul. Na mégiscsak magyarázkodtam. ez van.
2014. márc. 5. 13:46
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!