Olyan bűntudatom van. Fog ez enyhülni?

A barátnőm teljesen így volt, mint te. Aggódtam is érte, mert mégiscsak 50-50%, hogy fiú vagy lány... ő meg már berendezte gondolatban a szobát, szó szerint minden készen volt, csak a "jelre" várt, hogy mehet a vásárlás. Nekik elég későn mondtak biztosat, valamikor a huszas hetek közepe táján. Kiderült biztosra, hogy kisfiú. Azt hittem, kiborul majd, ha ezt mondják, ő is azt hitte, mániákusan kislányt akart. Közvetlenül uh után találkoztunk, alig vártam, mit mond, és mikor megláttam az arcát biztos voltam benne, hogy kislány. Majdnem sírt, annyira boldog volt és büszke, és teljesen fel volt pörögve :D ledöbbentem, mikor mondta, hogy fiú. Kb. 1 percig csak nézett maga elé az uh-n azt mondta, és utána teljesen áthangolódott és nagyon boldog lett :) Sosem tudhatod, milyen helyzetben mire, hogyan reagálsz :) Kiszámíthatatlan. :)))

Én is így voltam, mindig kislányt akartam, eljött az UH, közölte a doki hogy bizony kisfiú. Nem mutattam, de kicsit elkeseredtem. Aztán gondolatban elkezdtem a pozitív részeket gyűjteni ez ügyben. Kb. 2 hét kellett mire megbarátkoztam és örülni tudtam a nemének, de leginkább akkor, amikor megvettük az első fiús ruhát.

Én is nagyon kislánynak gondoltam, és rózsaszín ruhákat nézegettem, meg csajos szobát képzeltem. Féltem is, hogy mi lesz ha fiú. És fiú. Amikor mondták, persze meglepődtem, de azonnal ráhangolódtam a fiús témára, a fiús ruhákra. Csak néztem az uh-on és örültünk hogy egészséges.

Mi elsőre kisfiút szerettünk volna, kicsit csalódottak voltunk, mikor kiderült, hogy lány, de természetesen imádjuk. Már 3 éves, most tervezzük a kistesót, igazából jó lenne egy fiút összehozni, mert mindig is egy fiút és egy lányt akartam, de ez csak olyan extra kívánság. Nekem is bűntudatom volt, amiért csalódott voltam, de hamar elmúlt:D

én pont így voltam, mint te csak fordítva. Kisfiút akartam, ráadásul a 7ik hónapig nem mutatta meg magát, teljesen abban voltam hogy fiam lesz. Erre közölte a doki, hogy na most úgy fordult hogy látható ..és lány! MAjdnem lefordultam az ágyról, iszonyatosan csalódott voltam, egy órán keresztül meg sem szólaltam. Kb két hét kellett, hogy ubulinára átálljak és ahogy megszületett, szerelem volt az első látásra. :)) Iiimádom, a legremekebb csaj a világon, el nem cserélném ezer fiúra sem! :) Te is így fogsz érezni!

De hogy teljesen megnyugodj: Egy pszichológus írta egy cikkben, hogy a várandós nő csak nyugodtan képzeljen olyan nemű babát amilyet szeretne, ez teljesen normális ha vannak ellenérzései. Akkor van baj, ha a megszületése után sem csitulnak ezek az érzések. De majd írj azért, hogy mizu veletek! :)