Körülbelül mikortól szeretitek a babátokat?

Amióta gondoltam rá, hogy lesz, azóta szeretem. És amióta megfogant, csak egyre jobban és jobban szeretem és várom :)

Szerintem attól a perctől, hogy megtudtam, hogy terhes vagyok. Megváltozott bennem valami. Hogy ez a szeretet-e, nemtudom. Viszont a férjem is ugyan így áll a dologhoz. Amikor kaptunk egy 2 mm-es petezsákról képet, könnybe lábadt a szeme, és azóta is magánál hordja a képeket amiket kapunk egy-egy vizsgáltatkor. Lenyűgözve nézi az uh-ot is, mintha valami csodát látna. És azt is látunk. :)

Én azt hiszam azóta mióta mozog.

Igen, én is azóta, amióta érzem a mozgását érzem azt az érzést, hogy igen, máris szeretem, pedig még meg sem született. Párom azóta, hogy az első uh-n látta, kötődik hozzá, mióta pedig ő is egyre jobban érzi a mozgást, meg már a nagy pocimat is tudja velem együtt cipelni :o) szó szerint rajong érte. Mostmár a szívhangját is ő hallgatja minden nap többször is :o) Már várjuk nagyon, de azért még 3 hétig maradjon bent :o)

én is azt mondanám, hogy mióta mozog. Azóta tudok vele beszélgetni, azóta, ha átfonom kezemmel a pocimat, olyan, mintha őt tartanám a kezemben

mikor megmozdult, akkor kezdtem érezni valami nagyon nagyon melegség-félét, mikor megszületett, azóta pedig szerelmes vagyok belé. :)))

Én szeretem. Persze. Fájna ha elveszíteném. De tudom, hogy ez még nem az igazi. Váratlanul ért. Aggódom a helyzetünkért anyagi szempontból. Meg még nem vagyunk olyan régen együtt a párommal (a kapcsolatunk intimitását is féltem, elvégre eddig ketten voltunk csak..egymásnak, egymásért. Most pedig jön még vki)... Szóval ha látok egy filmet amiben kisbaba van, arra gondolok, hogy akkor biztos örülni fogok, de egyenlőre nehéz magam ebbe a szerepbe 100%-ig beleélni...