Mit gondoltok a fiatal kismamákról/anyukákról?

Kedves Kérdező! Bár ÁLTALÁNOSSÁGBAN azt gondolom, hogy sok szempontból helyesebb az, ha valaki a 20-as éveiben szül, azt is gondolom, hogyha valaki ennél hamarabb,és az ezzel járó feladatokat felelősséggel vállalja is, az tiszteletreméltó. Ez, úgy, hogy ráadásul még a kapcsolatod is olyan, hogy úgy néz ki, a felelősség és az öröm is közös, nagy ajándék az élettől, van, akinek sokáig kell várnia egy ilyen kapcsolatra. Ami számora nem elfogadható - kortól függetlenül - az nem a gyerekvállalás, mégcsak az sem, ha valakinél esetleg kitolódik, hanem az, ha valaki él a saját élvezetének, és aztán abortuszra megy.

Szóval maradjatok boldogok :)

"Napjainkban azonban a családtervezés a "rövid várakozás" helyett egyre inkább a "programszerű késleltetést" jelenti: nem a gyermekszületés családi feltételeinek a megteremtése a cél, hanem az önmegvalósítás, az egyéni karrier megteremtése! A gyermek - tartják a mai fiatalok - nem az egyén életének egyfajta beteljesülését jelenti, sokkal inkább akadálya a valódi kibontakozásnak. Hol vagyunk már a pszichológia klasszikusainak - Freud, Erikson - romantikus nézetétől, mely szerint a szülővé válásra, a szülői szerepre egyfajta belső kényszer (ösztön) hajtja a fiatalokat; vagy Nietzsche magabiztos kijelentésétől, hogy a nő elsősorban és mindenekfelett gyereket akar, gyereket és semmi mást!

A fiatalok - nők és férfiak egyaránt - ma a családon, otthonon kívül remélik életük beteljesedését: egzisztenciára, sikerre, a külvilág (főnökök, kollégák, beosztottak) elismerésére törnek, és úgy érzik, a gyermeknevelés felelőssége, idő-, érzelem- és munkaigényes feladatai ebben csak hátráltatják őket. A "programszerű késleltetés" sok évvel tolja el a házasságkötés és a gyermekvállalás megszokott - hagyományosan tapasztalt - idejét. Erik Erikson világszerte ismert és idézett fejlődéselméletében a fiataloknak húsz- és harmincéves koruk között kell elérkezniük saját identitásuk, önazonosságuk élményéhez. Ez az élmény vezet oda, hogy - ugyanebben az időszakban - tartós, meghitt heteroszexuális viszonyt létesítenek egy másik személlyel, és - hogy patetikusan fejezzem ki magam - életet adnak egy fiatalabb generáció új tagjának. Az elmúlt évszázadban Magyarországon a nők átlagosan huszonkettő és huszonnégy éves koruk között szülték meg első gyermeküket, ma ez az átlagos életkor a harmincadik év felé közelít. Nem hiszem, hogy a házasságkötés és a gyermekvállalás idejének kitolódása - és az egyre gyakoribb gyermektelen, szingli életmód - pusztán anyagi okokkal magyarázható, azzal, hogy a mai fiatalok anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé a gyermeknevelés költséges "passzióját". A mai gyerekeket - fiúkat és lányokat egyaránt - elsősorban az otthonon kívül elérhető karrierre szocializálják: a tehetség, a siker, a meggazdagodás, az önmegvalósítás, a verseny sokat emlegetett fogalmai - a szocializációs kínálat - mind-mind az egyén, az individuum kibontakozását reklámozzák. Nem véletlen, hogy a felnövekvő generációkban fokozatosan erősödik a benyomás: a házasság és a gyerek - általában a felelősség mások iránt - csak hátráltatja a kitűzött egyéni célok elérését."

/Ranschburg Jenő - Szülők könyve/

4-es válaszoló vagyok.

Engem nem zavar, hogy lepontoztak. Az édesanyám a bátyámat 25 évesen szülte, két évre rá a nővéremet, majd "késői gyerekként" jöttem én. A szüleim azóta is együtt vannak jóban rosszban. Láttam őket veszekedni-kibékülni, de mindig ott voltak/vannak egymásnak! Szerintem ez mindent elmond arról, hogy mi is az igazán fontos az életben!

Az egyik ismerősöm 30 évesen szülte első gyermekét. Most 5 éves a kislány, és idén elváltak a szülei. Ennyit erről....

Nem minden fiatal olyan, hogy 20-25 évesen már egy tucat fiúja volt! Nekem eddig két kapcsolatom volt. Az első 5 évig tartott, a második pedig a jelenlegi párom ( a kisfiam édesapja, az élettársam, a vőlegényem).

Azt nem értem, hogy miért gondolják azt az emberek, hogy aki 22 évesen szül, annak nincs szakmája. Ahol én tanultam szakközépiskolában, ott van ötödév is. Van pár 1-2 éves tanfolyam is, amelyet el lehet végezni. Nincs meghatározva, hogy csak 18-19 éves diák vehet részt az ötödéven vagy tanfolyamokon. A követelmény: rendelkezz érettségivel.

Gyerek mellett simán el lehet végezni tanfolyamokat. A kicsi óvodába megy (kötelező!) és máris lehet nappali tagozatra járni. Ha mégsem jó, akkor éjjelire. Levelezős tanfolyamok is léteznek.

Én pont most akarok elmenni az egyik suliba kitanulni egy szakmát, amivel a párom cégében dolgozhatok....