Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Belemenjek-e egy abortuszba...

Belemenjek-e egy abortuszba csak az okbol kifolyolag mert felek az anyasagtol, hogy rossza anya leszek ill. hogy nem erzem magad ra erettnek?

Figyelt kérdés

21 eves vagyok es a 2 napja tudtam meg hogy babat varok. A 22.-ik szuletesnapom korul erkezne. Fiatalnak erzem magam es onznek... nem hiszem hogy jo anya lennek. Igen, hamarabb kellett volna gondolkozni... szoval kerlek bennetekek hogy serto, durva valaszokat ne kuldjetek. Tudom nagy keres... koszonom.

Angliaban elek es itt a 9.-ik hetig az abourtuszt csak 2 tabletta jelenti... a hiresztelesekkel ellentetben ebbe meg senki nem halt bele, senki nem verzett el ettol es utana nincsen semmilyen kaparas ill. riziko mentes.

Idealis az orszag egy baby-nek. Meg igy is hogy en magyar vagyok a baratom pedig afrikai, az orszag tamogatna minket nagyon erosen - hazzal, penzzel, kedvezmenyekkel.

A parom 26, es a sokk utan orommel fogadta a hirt... de mint mondta, a vegso dontes az enyem hiszen az en pocakomban van a baba es en leszek az ANYA.

7.-en megyunk vissza konzultaciora, vizsgalatokra es akkor kell valaszt adnunk.

Szerelmesek vagyunk... de meg csak most lesz 5 honapja hogy egyutt vagyunk. Ez onzoseg... de felek hogy elveszithetem Ot, hogy ramegy a kapcsolatunk a babavallasra... es az a babanak sem lesz jo.

Nem erzem magam erettnek erre... ha akarom a babat akkor 100%-ban akarnom kell... nem csak 60% vagy 70%-ban. Nem igaz? Nem szabadna kerdesnek felmrulni-e... biztosnak kene lennem es akkor tudnek jo anya lenni.

/A naptar modszerrel probaltunk vedekezi... es kerulni a veszelyes napokat... de igy alakult./


2008. jún. 26. 19:39
1 2 3
 21/27 anonim ***** válasza:
86%

Nem kell valakit azért lepontozni,mert úgy gondolja,hogy az abortusz gyilkosság.

Akkor is ez marad a véleményem,ha fejetek tetejére álltok.

40 hetes kismami

2008. jún. 27. 11:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/27 anonim ***** válasza:
100%

Ha már az jut eszedbe, hogy jó Anya leszel e, mert az akarsz lenni, de félsz tőle, hogy nem biztos hogy az leszel. Tutira fantasztikus anya lesz belőled. Ha a párod sincs ellene, akkor igy lesz kerek a kapcsolatotok. Most félsz, én is (27 hetes vagyok, az elsőt el kellett vetetnem genetika miatt, a második elment, és most itt van Patrika a pocakomba, de félek! Igaza van az egyik előttem szólónak. Felelősség teljes vagy, és ez félelemmel jár! Okosan dönts. Annyira jó érzés mikor kidugja a kis "büdi talpiját" az oldaladon, vagy ha iszol egy pohár hideg édes löttyöt és úgy beindul, hogy le kell ülnöd..... Próbáld átgondolni a pozitívumokat is. Mellesleg nem leszel öreg anya :)

Persze ha mégsem tartod meg azt is mindenkinek tiszteletben kell tartani. De csak a Te és a Párod érzéseire hallgass! Okos döntést kívánok Nektek!

2008. jún. 27. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/27 A kérdező kommentje:

Sziasztok,

Mindenkinek koszonom a valaszokat... orultem hogy megkimeltetek es nem kaptam iteletet... :) - avagy csak egyett de sebaj.

7.-ig, a konzultacioig meg megvaltozhat a dontesem de most... hat valoszinu hogy befogom venni azt a 2 tabletatt. Nagyon megvagyok ijedve... csak ugy cikaznak a gondoltaok a fejemben. Ma mondtam a paromnak... de egyszeruen nem fogta fel, nem reagalt ra, ugy beszelt tovabb mint aki meg sem hallotta hogy valoszinu az abortuszt valasztom. Nagyon szeretne ezt a babat.

Az igaz, hogy itt, Angliaban sok anyagi segitseget kapnank az allamtol. De az en csaladom is, az O csaladja is messze van... lelki segitseget igy nehezen kaphatnek amire pedig szuksegem lenne.


A lakotarsunk baratnoje jovoheten erkezik latogatoba es 2-3 hetig itt marad a hazban. 2 honapos terhes... az abortusz meg viselne nagyon, de ez a szituacio meg borzalmasabba tenne.


Tudom hogy a kisbaba egyutt jar a szulessel... es a 9 honappal... nem tudom miert... de ettol rettegek. Gyerekes es nevetseges lesz: lehet hogy ha valaki februar vegen csak becsongetne es atadna a karomba a babankat igent mondanek erre az egesz dologra. - Tehat ennyire nem vagyok erett...


Meg van meg par hasonlo gondolat amik... ahh... azt eredmenyeztek hogy megundorottam magamtol.

2008. jún. 27. 22:53
 24/27 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Nehéz válaszolni a kérdésedre, pláne így végigolvasva a többi választ! Nálunk pont a párom hozta szóba, hogy jó lenne, ha lenne babánk. akkor nagyon megijedtem. Azt hiszem, valami olyasmi félelmet éltem át, ami benned is megvan most! Párom rámhagyta, illete sokat beszélgettünk róla, elmondtam neki, mit érzek. Ő fiatalon lett annak idején apuka, szintén meglepetés baba volt, akire senki nem számított. Elmondta, hogy higgyem el, nincs mitől félni. Barátnőim is ezt mondják, akik már anyukák. A baba akármilyen hihetetlen is segít neked, hogy hogy fogd, mit szeretne... még annyit hogy az én barátnőmék is kb fél éve sem voltak együtt amikor kiderült, hgoy babát vár. Az első ijedtség után, aztán minden helyreállt, és most nagyon boldogok. Itt persze neked kell érezned, és döntened! De szerintem nem szabad megijedned, és csak ezért bekapnod a bogyókat! Együtt vagytok, szeretitek egymást, és ami még fontos lehet, ő szeretné a babát, nem riad vissza tőle. Bizz kicsit magatokban! Ja és normális, hogy ezek a kérdések felmerültek benned! nagyon is. Átlátod a dolog komolyságát! Valaki írta is, hogy próbálj kicsit a félelmeken kívül látni, és elképzelni a közös életeteket hármasban! A babavárás alatt sokat változik egy nő, megérik a feladatra, ezt mindenki mondja! A köv. vizsgálaton minden valószínűséggel hallani fogod már egy kicsi szív dobbanását... és hallgasd meg a sajátodét is! Beszélgessetek sokat erről is a pároddal, tényleg mindketten mondjátok el, mit gondoltok, éreztek! A döntés valahol mindkettőtöké, noha te mondod ki aztán legvégül! Kétségbeesetnek érezlek az alapján, amit írtál a végén... Ami normális érzés. Ezért mondom, hogy aludj rá még párat, mielőtt eldöntöd, illetve eldöntitek!
2008. júl. 1. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/27 anonim válasza:
54%
mond mar normalis vagy,ha a parod akarja a kisbabat,akkor mi a francot gondolkozol.Aki azt irta,hogy 19evesen volt neki abortusza es most terhes,es nagyon varja a picit,nincs neki szive,most annak a gyereknek mar lenne kistestvere,azt a szerencsetlen eletet csak ugy elkaparni,hat ha valaki ilyet tesz,azt en nem neveznem embernek,Aki ilyet tesz,az felhet az urtol.
2008. okt. 3. 00:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/27 anonim ***** válasza:
100%

Őszinte leszek!!Egy ugyanilyen kérdéssel már találkoztam itt az oldalon...ugyanígy Anglia, 21éves lány, 26éves afrikai fiú...baba(és félelem, hogy elmegy apuka)

Na de mindegy!!A kérdésre is válaszolnék!!Szerintem, ha minden adott, ne vetesd el. Tudod, nagyon sokan szeretnének kisbabát, de nem lehet nekik...akár örökbe is adhatod. De szerintem úgyis jó döntést hozol majd, mivel úgy gondolom egy 21éves nő tud fontos dolgokban döntéseket hozni!! Én is 21vagyok(most leszek 22 20.-án) de a férjemmel nekünk sem lehet babánk, mert az első babám, aki sajnos születése közben meghalt(37hetes voltam, ő meg egészséges) császármetszéssel született, de komplikáció lépett fel, és kivették a méhemet is!!!!

Szóval nekünk is már csak az örökbefogadás maradt!!!

Dönts úgy, ahogy a szíved diktál!!!Sok szerencsét!!!

2008. okt. 3. 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/27 A kérdező kommentje:

Elolvastam ujra a kerdesem... igy tobb mint 1,5 ev utan. Es csak megszeretnem osztani az ide tevedokkel hogy hogyan is ert veget a tortenet.

Ugye nagyon jart az agyam, alig tudtam enni, aludni hetekig... majd egyszer csak elkezdtem gorcsolni es volt egy spontan vetelesem meg a konzultacio elott, a baba 2 honapos volt. Megrazo volt... de Isten igy akarta. A mai napig nem tudom a valaszt hogy mi tettem volna hogy ha meglattam volna a babat... de azota nem telik el ugy egy het hogy ne gondolnek arra hogy ha nem kovetkezik be a veteles akkor mar anya lennek es a babam 1 eves mult volna e januarban. Teljesen mas lenne az eletem...

Meg mindig egyutt vagyok azzal a fiuval :) Es meg mindig ugyanugy szeretjuk egymast es nagyon boldogok vagyuk, par hete volt a 2.-ik evfordulonk es tervezunk babat az elkovetkezendo 2-3 evben.

Amiken atmentem azok utan azt kell hogy mondjam hogy nem itelem el az abourtuszt - viszont a nagy igazsag az hogy azzal utana egyutt kell elni es ember legyen a talpan az aki azt megtudja tenni. Nekem sokszor, nagyon sokszor eszembe jut az elvesztett kisbabam es tudom hogy ha az abortuszt valasztottam volna az megbelyegezte volna az egesz eletem, lehet hogy bele is orultem volna.

Az elet minden pillanatban valtozik... itt vagyunk es az eletunk, karrierunk felfele ivel szoval a felelem sem lehet konkret valasz az abortuszra.Hiszen nem tudhatod hogy mit hoz a jovo... nagyon feltem hogy anyagilag nem tudtam volna vallalni azt a babat es lam... az elet ugy alakitotta hogy ha most itt lenne mindene meg lehetne.

2010. márc. 11. 00:00
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!