Történt már veletek ilyen? Ez egy képtelen történet!

Szia. Hidd el, visszakapják őt ezt a sorstól, ugyanígy, vagy máshogy, de visszakapják. Én tudom, átéltem hasonlót, és láttam hogy mindenki megkapja a büntetését. Nem azért mert szerelmes lett egy másik nőbe, nem ez a baj. A baj, hogy egy gerinctelen féreg, a nővel együtt, mert ilyenkor miért nem lehet a másik elé állni, és elmondani mi van? Ja merthogy fél feladni a biztosat mindkettő. Így a háta mögött alázza porrá, azt akinek hűséet fogadott.

Ne félj, megkapja az élettől ami jár neki.

13:25-ös válaszolóhoz lenne egy kérdésem de persze ha nem akar nem válaszol.

És a te párod tudja hogy nem tőle hanem a szerelmedtől van a baba akit most vársz?Esetleg annak a párja is tudja hogy más nő gyereket vár tőle?Gondolom akkor ezt sem vállaltátok fel ha már a szerelmeteket sem.

Kedves kérdező én mindenképp tiszta vizet öntenék a pohárba még ha az nagyon fájdalmas is.Persze most a legfontosabb a babád és nagyon nagyon vigyázz rá!!!!ÉS megkérdezhetem hány hetes babás vagy?Abban meg igazat adok amit leírtál hogy miért nem hagyod ott a helyet ahol laktok!Nem tudom hanyas válaszoló voltam.

A 36 hetes km.

Én azt javaslom, minél hamarabb beszélj vele! A legegyenesebben: ő mit szeretne, döntse el! Jobb esetben az is eszébe jut: te mit szeretnél! Akár így, akár úgy dönt: mi lesz a megoldás, ami mindkettőtöket kielégít: akár anyagi, akár lelki szempontból. Én egy napig tudtam ezt az állapotot elviselni, aztán kis sírós-pityorgós módon megoldottuk: amit nagy szerelemnek olvastam a hölgyhöz írt az e-mailjeiben, az egy kis fruska iránti butaság, ahogy ő jellemezte. De azért jókor térítettem vissza a való életbe.

Ne sokat rágd magad ezen: szerintem ez rosszabb a terhességednek, mint a kiborulás. Tőled is függ, hogyan zajlik le ez a beszélgetés. És könyörgöm, ne csak a gyerekre gondolj, még előtted is van jónéhány szép év!

Én nagyon szorítok!

Sziasztok Mindenki, ha még valamit érdekel a történetem

Csakhogy picit világosabban lássátok: nem elég, hogy terhesen beleszerettem valakibe: ő a sógorom, és 4 évig kibírtuk egymás közelségében komolyabb közeledés nélkül. Csak enyhe célozgatások, inkább az volt a szembetűnő, hogy mint két barát tudtunk beszélgetni. Olyan, mintha a másik felem lenne teljesen.

Szóval nem akarjuk szétverni a családot, a nagycsaládban is ez komoly felháborodást váltana ki. Engem nem a botrány érdekel, de nem akarok senkit szenvedni látni. Ő elmondta a feleségének, hogy szerelmes belém, ezek után enyhe fenyegetések közepette úgymond leszálltam az uráról: ezt ő így vette le a történetből, hiába érvelt a párja, hogy nem én jártam őutána. Ekkor volt nyuszi a nagy Ő, de félt, hogy elszakítja a felesége a gyerekeitől, és hogy teljesen összeomlik. Az enyém pedig sokszor rákérdez, de csakhogy ne vesszen össze a testvérével, próbálok hárítani. Persze érzi ő is, hogy már nem a régi a kapcsolatunk! De nem is kell réginek lennie, mindig változnak az érzelmek, nem? Azt hiszem ezt leszámítva kiegyensúlyozott a családi életünk, ez a vívódás is csak bennem zajlik- erős nőnek érzem magam.

Én kitartok a családom mellett, most kicsit féltem ezt a picurkát idebenn, de tudom, hogy ez az egyetlen kapocs a Szerelmemmel. Sajnos ennek elégnek is kell lennie, ha már így döntöttünk mindketten.

Hogy mi lesz, ha véletlenül kiderül? Talán a lelkem legmélyén azt is szeretném, hogy kiderüljön!?