Ti mit tennétek a helyemben? Elég rossz helyzetben vagyok. Többi lent.

Sziasztok kedves válaszolók! Nagyon köszönöm mindenkinek a véleményét! Ahogy írtam is már, mindannyiótoknak igaza van. Én is ugyanezeket az aggályokat és másik oldalról az esélyeket állítottam egymással szembe, amiket ti is soroltatok. Rögtön előrebocsátom, hogy tisztában vagyok vele, hogy sokan közületek lehülyéztek majd. DE: megpróbálom összefoglalni...

Ha az eszemre hallgatok:

- nem kell ez a gyerek

- ne szülessen ebbe a nyomorba

- én is elég szerény körülmények között nőttem fel, és megfogadtam, hogy NA, MAJD ÉN MEGMUTATOM! AZ ÉN GYEREKEMNEK NEM LESZ OLYAN, HOGY MOST EZT NEM TUDOM MEGVENNI. Hát, megbuktam. Mert van ilyen is.

- most is elég szar a helyzet, két gyerekkel még rosszabb lenne

- lehet, hogy úszik a lakás, hova megyünk, mit csinálunk.

Ha a szívemre hallgatok:

- kell ez a gyerek

- én is elég szerény körülmények között nőttem fel. de felnőttem, itt vagyok, és megtanultam értékelni minden kis apróságot. soha nem vágytam pl. márkás ruhára, menő telefonra, megelégszem azzal, amit meg tudok venni. nem koszos, nem foltos, nem szakadt, olcsó, de szép.

- nem bocsátanám meg magamnak, ha megölném. egész életemben bánnám

- valószínűleg soha többet nem lehetne másik

- 33 vagyok, utolsó alkalom

- a 4 évesem mellé kell egy tesó, ha mi nem leszünk, legalább ők legyenek egymásnak

- mások is megoldották valahogy

Szóval.... meghánytuk-vetettük apával. Arra jutottunk, BABA MARAD. Most egyelőre még van kb. 4 hónapunk, hogy a lakás sorsát rendezzük. Ehhez indulásnak nagyon jó, hogy ki tud menni külföldre, és ott tud dolgozni. Pár hónap alatt -reményeink szerint - ki tudjuk fizetni azt az összeget, ami ahhoz kell, hogy leállítsák az árverezést. Utána havi részletet kell fizetni, ami már nagy könnyebbség. Ha a lakás így rendben lesz, kiadjuk albérletbe, és megyünk mi is utána. Ha nem így lesz, és költözni kell idő előtt, akkor összepakolok két bőröndöt, és repülőre ülök a gyerekkel, és akkor hamarabb megyünk utána. Ez a rosszabbik forgatókönyv. De nem maradunk itt semmiképp. Kövezzetek meg érte, de én ettől az országtól már megcsömörlöttem... Nem akarok itt élni. Odakint szerintem jobb életünk lesz, a gyerekeim megtanulnak (velünk együtt) egy vagy két idegen nyelvet. Tudom, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, de ettől a nyomortól bármi jobb!

Szóval kedves válaszolók: január 3. a szüléskalkulátor szerint az időpont (az ultrahangon még alig látszik, 13x10 mm, 6 hetes - szerintem még csak 4). Kicsit felszabadultabb, nyugodtabb vagyok, talán már örülök is! :D Köszönöm mindenkinek a megtisztelő véleményt! Sok sikert a továbbiakban!