Mit csinálnátok ha nagyon idegesek lennétek a baba nemét illetően, akarnátok mielőbb tudni vagy inkább meg se kérdeznétek a végéig?
3 fiunk van. Nem terveztünk több babát de mégis sikerült egy negyedik. A fiúkkal 16 hetesen voltam uh-n mert ott már egyértelműen látszik a 2 nem közti különbség ( a többi uh-n is részt vettünk természetesen csak ott nem a neme miatt mentünk ugyebár 12, 18, 26 hetesen hanem hogy minden oké e egészségesek stb.).
Most iszonyatosan szorongok és nagyon közeledik a 16.heti uh amire már bejelentkeztem de már ott tartok hogy veszem a telefont és lemondom az időpontot. Mivel csúnyán hangzik tudom de fogalmam sincs mi lesz ha ő is fiú úgy értem persze nyilván elfogadom, de annyira lányt szeretnénk és nem csak én hanem a férjem is teljesen beleélte magát és úgy győzött meg hogy tartsuk meg mivel ő érzi hogy biztos azért jött védekezés mellett mert kislány én meg nem merem elhinni. A fiúknál éreztem valahogy az elejétől hogy fiúk, most nem érzek semmit.
Arra gondoltam hogy inkább meg se kérdezem a végéig a nemét amikor megszületik már nem fogok egy szem csalódottságot sem érezni így meg úgy érzem, csalódott lennék ha most az uh-n mondanák hogy ismét fiú.
Az egész család annyira kislányt vár így számon tartják az uh időpontot is. Nem tudom mitévő legyek félek hogy a férjem is csalódott lenne. Aki esetleg volt hasonlóan több ugyanolyan nemű gyerekkel, hogy csinálta?
Ilyen esetben én is inkább megnézetném. Lenne időtök szoktatni magatokat a gondolathoz, ha esetleg mégis fiú.
Nekem a dédapám mindenáron fiút akart, erre lett négy lánya. A harmadikat már napokig meg sem nézte, a negyediknek meg bosszúból adta azt a nevet, amit a felesége annyira nem szeretett volna. Aztán persze megszerette őket (vagyis a kicsit már nem volt ideje, pár hetes volt a baba, amikor dédapám meghalt), de ez a történet szerintem azt mutatja, hogy lehet nagyon csalódottnak lenni akkor is, amikor már megvan a baba. Jobb hamarabb túlesni rajta.
Azért én szorítok, hogy kislány legyen. :)
Én is így voltam.
Csak nekem első baba -és sajnos egyetlen babám is- és annyira lányt akartam, hogy állandóan kérdeztem a nemét, de a kicsi nem mutatta meg magát a 26. hétig.
Szerencsére kislány. :)
Nagyon boldog voltam, főleg úgy hogy mindenki azt mondta, hogy ilyen csúcsos pociba csak fiú lehet... :)
Úgyhogy szerintem mindenképpen menjetek el az uh-ra ha lány akkor örülhetsz, ha fiú akkor van időd megbarátkozni a gondolattal.
De mindenképpen írd meg, hogy mi volt.
Egyébként nekem a párom volt az egyetlen aki kijelentette, hogy tutira lány... ;)
28 hkm
Drukkolok a kislányhoz!majd ird meg mi volt!
Nézd azt az oldalát,ha mégis fiu,nem lesznek meglepetések...hisz a fiukat már "ismered:)))
nagyiéknak azért van 7 gyerekük,mert szerettek volna egy fiút is. egy sem lett :) ne fogd fel kérlek ezt ilyen drasztikusan! biztos vagyok benne,hogy a vágy egy kislány után nem elnyomható és természetes is, csak ha meggyőzöd magad arról,hogy semmi tragédia nem lesz még egy fiú miatt,akkor talán könnyebb lesz elfogadni,ha kukacosan jön a világra! :)
egyébként én a helyedben nem bírnám ki h ne tudjam meg a nemét még most, egyrészt azért,hogy ha fiú,legyen idő "feldolgozni" mindenkinek, legfőképp Apának,hisz veled a szülés úgymond feledtet,de Apának biztos nehezebb lenne, pláne ha ennyire akarjátok a kislányt. másrészt ha kislány, szeretném,hogy élvezhessem a hátralévő hónapokat és lubickolhassak a boldogságban, hisz kislányom lesz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!