22 éves, már évek óta önellátó, teherbe esett nő vagyok és senki nem áll mellettem. Mit tegyek?
Borzasztóan kétségbe vagyok esve, miután 3 napja megtudtam, hogy terhes vagyok.. Védekezés (fogamzásgátló) mellett alakult ki ez a helyzet, nem terveztünk még a párommal babát.
Számára egyetlen lehetőség létezik ( az abortusz ), és anyám sem áll pozitívan a dologhoz, bár konkrétan nem mondja, mert ugye nem mondhatja, célozgat, hogy ő nem tudna nekem segíteni (pedig, ha akarna tudna) fiatal vagyok még hozzá, stb.
Nem akarom elvetetni a babát, iszonyatosan kétségbe vagyok esve. SENKI nem áll mellettem, mióta tudom ezt az egészet csak forgolódok éjjelente, agyalok és nagyon félek. Holnap hívom a nőgyógyászomat időpontért, mit mondjak majd neki?? Ezalatt a pár nap alatt kb. tönkrement az életem- párom elfordult tőlem, tegnap már éjszakára sem jött haza, annyit nem kérdezett meg, jól vagyok-e, egyszerűen nem beszél a dologról, teljesen kizárja. Neki nem létezik más lehetőség, pedig nem élünk rossz anyagi helyzetben, megvan mindenünk. ( a lakás nem saját, de kinek az manapság ilyen fiatalon?) Mit tegyek? Ilyenkor miért nem áll mellém senki? Miért van az, hogy csak én nem rökönyödtem meg a hirtelen hatalmas döntéstől és nem a könnyebb utat választanám??
Szia!
Nem feltétlenül könnyebb út az abortusz, sőt lelkileg biztosan nehezebb. Te talán lelkiekben kész vagy a babára, de nyilvánvaló, hogy a párodnak esze ágában sincs apává válni, ha azt akarná akkor tudatosan nem védekezett volna, de nem így történt. Anyukádat nem értem, valószínű magával a gyerekkel van kifogása, nem azzal a ténnyel, hogy segítség. A fiatal nők szülői szinte még csak most "mentesültek" a gyereknevelés alól és nem is gondolnak még ilyesmire. Legalábbis egyedül ezt az indokot tudom elképzelni, mást nem.
Nem egyszerű a helyzet. Egyedül is vállalod a babát? Mármint tudod vállalni?
Egyébként biztosan terhes vagy?
A nőgyógyásszal feltétlenül közöld, hogy fogamzásgátló tabletta rendszeres szedése mellett fogant a baba, mert ugye ez egy más helyzet.
Hát most bebizonyította, hogy nem méltó arra, hogy párodnak nevezd. Gondolom erre már te is rájöttél.
Ha megtartod írass alá egy papírt, hogy lemond mindenről a gyerekkel kapcsolatban. És mehet a sunyiba. :)
Azért ez nagyon durva lenne utolsó. Már miért ne lenne méltó arra, hogy a párja legyen? Csak mert nem akar gyereket?
Talán akkor lenne igaz, amit mondasz, ha tervezett terhesség 5. hónapjában lépne le a fenébe.
Ez a lemond a gyerekről meg undorító. A gyerek érdeke az apa, nem az anya lelkivilágáé.
A párodat még ne írd le szerintem, lehet hirtelen megijedt. A sógorom is így volt, mikor a barátnője ugyanígy, tabletta miatt lett várandós. Még azt is mondta, hogy vetesse el. Időbe telt neki, hogy megszokja hogy apa lesz.
Remélhetőleg a te párod is az első megdöbbenés után megnyugszik.
Hát, borzalmas helyzet :(
Így már anyád viselkedését is értem, bár nem tudom milyen alapon szégyelli egy olyan nő, aki a 10. igazival van együtt a lányát, aki védekezés mellett önhibáján kívül esett teherbe.
Apukád?
A párodra nem csodálom, hogy nem ismersz rá, ő sem ismer magára, de még ne gondold, hogy nem gondolja meg magát. Tudod, ez neki elképesztő lehet és rémisztő. A gyerekvállalás nem ugyanolyan egy férfinek és egy nőnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!