Két babámat is elvesztettem már, bele fogok őrülni. Útálom az egész világot. Miért van az hogy ahova nem kéne egyből bejön a baba és abortusz, vagy gyerekgyilkosság, máshol meg éveket küszködnek?

Köszönöm csajszik :)

Hát pici fiam 21 hetesen kellett megszülnöm. Azt hittem beledöglök az egészbe. Nagyon várt baba volt. Annyit szívtam már ebbe a qva életbe, de szerencsére megtaláltam a párom, azt hittem innentől minden simán fog menni de mégsem. A pici babám beteg volt, csontfejlődési rendellenesség, amit genetika nem mutat ki előre. 20 órát vajúdtam vele mire elengedtük egymást. Aztán teljesen összeroppantam. Annyira hogy leállt mindkét petefészkem működése. Az orvosok meddőségről beszéltek. Még egy pofon. Belenyugodtam hogy saját babám nem lehet. Ha kiscigány gyerekeket kell nevelenem, akkor teszem ezt boldogan, mert ezt kaptam a sorstól. Egy év telt el, szerencsére sikerült rendbejönnöm (hormongyógyszerek stb). Nem is gondoltam rá, és sikerült ismét a baba. Annyira boldog voltam. Nem tartott sokáig. Nem is tudom mennyi idős lehettem vele mert én 7 hetet számoltam, a doki meg nagyon korai terhességet(Két héttel a poz.terhességi teszt után modták az uh-n hogy 4hetes, ami lehetetlen volt). Aztán nőtt egy picit, küzdött. De nem akart velem maradni. Szeretett, mert megúsztam a gyógykaparást, úgy ahogy volt szegénykémet a wc-ből szedtem ki bőgve. Mostmár megint ki vagyok teljesen. Mindenkinek gyereke lesz a környezetemben, mindenhol sikerül csak nálunk nem. :( . 2003 óta szeretnénk végre egy kisbabát. Remélem egyszer minden álmunk valóra válik.

A legszörnyűbb az egészben, hogy a kisfiam betegségéből kifolyólag az orvosok azt mondták, hogy 50 % esélyem van arra hogy valaha is egészséges gyermekem legyen. :( Már két 50%-ot megsirattam. A következő 50%-nak már szeretnék örülni.

Köszönöm hogy meghallgattatok!