Magzati adókedvezményt a párom nem tudja igénybe venni, a családi adókedvezményt meg fogja tudni igényelni?

Nos a végén kiderült, hogy kénytelenek vagytok belenyugodni abba, hogy az élettárs - hiába vér szerinti gyermekről van szó - magzatnál év közben az adóelőlegek levonásánál nem kérheti a családi kedvezmény figyelembevételét. Ezt majd csak utólag teheti meg az adóbevallásban. És ez pusztán jogi megítélés miatt van.

Ugyanis: Ha valakik házastársak, akkor az egy olyan előnyt jelent, hogy a törvény úgy veszi, hogy egy háztartásban élnek a gyermekekkel és együtt tartják el őket. Míg egy élettársi viszonyban könnyebb ebből kilépni, az adóhivatal nem viszgálgatja, hogy tett-e a szülő apai elismerő nyilatkozatot, hogy kié a gyerek stb., jogosult-e utána a különböző kedvezményekre. Magzat után nem kapsz családi pótlékot, csak miután megszületett. De Veled lesz-e akkor is az élettársad? Mert ha nem, akkor Ő sem lesz jogosult családi pótlékra, ez által családi kedvezményre sem. Míg egy házasság esetén - ha vér szerinti gyermek, ha nem - a házastárs nevén fog "futni" a gyermek, jogosult lesz az apa mind családi pótlékra, mind családi kedvezményre is. Ennek bizalmát előlegezi meg a törvény már a magzati időszakra is. A házasság jogilag egy másmilyen kötelék, kedvezőbb megítéléssel, előnyökkel, ez ellen nem tudsz tenni.

Az élettárs mondjuk "megkapja" a magzatra a kedvezményt, aztán egyszercsak lelép, Te pedig sírsz, hogy "meglopott". Ezért vagy Te, mint anya a "főjogosult" ebben az esetben a családi kedvezményre. És ha Te valamiért nem tudod érvényesíteni, akkor az év végi adóbevallásnál kap az ÉPPEN AKTUÁLIS élettárs is egy olyan bónuszt, hogy érvényesítheti helyetted, csak hogy Te ne járj emiatt rosszul.

Kicsit kisarkítottam a dolgot, de a lényege ez.

Azért nem lehet a "hozott" gyermekre sem év közben érvényesíteni a kedvezményt, csak év végén az adóbevallásban, ha a "főjogosult" valamiért nem tudott, vagy csak részben tudott azzal élni. Hogy biztosan a "gyereknél" maradjon..., hisz ez a cél vele.

31-es: teljesen irreleváns és feleslegesen sértegető dolgokat írtál a kérdés szempontjából.

Nem az a cél hogy kioktasd a kérdezőt a házasság intézményének előnyeiről, és mint azt már korábban ő maga is leírta, megkapta a választ a kérdésére- ráadásul elég sok butaságot is írtál.

Családi pótlék esetében (is) SZÜLŐKRŐL és KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN nevelt gyermekről beszélünk és nem házas- vagy élettársi kapcsolatról ( a közös gyermeket illetően).

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot ( melyben az élettárs elismeri hogy a gyermek az ÖVÉ), nem lehet visszavonni, tehát ha az élettárs történetesen „lelép”, azzal a kötelezettségei a gyermekkel szemben ugyanúgy fennállnak, mint amikor történetesen egy „tisztes” házasember gondolja úgy hogy leváltja anyukát egy fiatalabb bombázóra. Tehát nem szűnik meg apa lenni, és nem”helyettesíthető- következő adóévben másik apukával csak azért hogy anyuka ne sírjon a pénz miatt:)

Feltételezem nem gondolod, hogy ugyanennek analógiájára a nevelő- örökbefogadó szülők stb. ( akik szintén jogosultak lehetnek családtámogatási ellátásra, pl. családi pótlékra) is csak úgy „leléphetnek”, míg a házastárs nem:)

Tv. alapján :

„egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és NINCS ÉLETTÁRSA;”

és

„SAJÁT HÁZTARTÁSBAN nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.”

és

„Nevelési ellátásra jogosult

a) A VÉR SZERINTI, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

… még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.”

Szülés után havonta:

"Az ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN a családi kedvezményt a házastársak, az ÉLETTÁRSAK – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a KÖZÖS háztartásban nevelt KÖZÖS gyermekre tekintettel jogosultak."

32-es: Ha valakit megsértettem, akkor attól elnézést kérek. Gondoltam, hogy lesz legalább 1 ember, aki szóvá teszi az általam leírtakat. Pedig én úgy gondolom, akinek nem inge, az ne vegye magára!

Egyébként nem kioktatásnak, hanem magyarázatnak szántam arra nézve, hogy miért tesznek különbséget az élettárs, valamint a házastárs (nevelőszülő - persze a hivatalosan is nevelőszülőre gondolok) között a családi kedvezmény esetén. Egyértelműen a szóban forgó gyermek érdekében...

és ez itt most ebben az esetben teljesen független a családi pótlékra jogosultságtól. Mivel pld. az élettárs, ha nem vér szerinti gyermekéről van szó, nem jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményre igen, csak kizárólag az év végi adóbevallásban. Ez is a gyermek érdekében van. Persze az élettárs ezt év közben kiszúrásnak veszi, mert nem látja a jogalkotó célját.

"Mivel pld. az élettárs, ha nem vér szerinti gyermekéről van szó, nem jogosult családi pótlékra"

36-os: nem értem miért forszírozod tovább a dolgot, a kérdező a SAJÁT, közös ht-ban nevelt ( születendő) gyermekükkel kapcsolatban tett fel kérdést, a te válaszod pedig nem erre vonatkozik ( a legutóbbi sem).

Nem független a téma a családi pótléktól, mert „ a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra…”

És ha az élettárs teljes hatályú apai/anyai elismerő nyilatkozatot tesz nem vér szerinti gyermekére, az ugyanúgy saját gyermeknek tekintendő ( gondolj csak pl. a nevelőszülő/örökbefogadó szülő(k) esetére, ahol a vér szerintiség szülő-gyermek között gyakorlatilag kizárt).