Tényleg nagyon fájdalmas az oxis szülés?

Nekem előre mondták, hogy mindenképp oxitocinnal szülök, simán és jól ment minden addig is, mégis benyomták. Hát, megindultak a fájások, de tény, hogy hamar meg is született a baba utána.

Attól tartok, nálam nem azért "kellett", mert a mi érdekünk ez volt, hanem ők akartak gyorsan túllenni rajta.

Amire te gondolsz az speciális előkészületeket igényel és pl.vidéken nem is minden kórházban csinálják.

Az oxitocin mellé alapból nem jár fájdalomcsillapító.

Én mind2 gyerekemmel kaptam.

Az első babám 3óra alatt meglett,már 3ujjnyira nyitva voltam és erős,gyakori fájásaim voltak mikor a kórházba mentem.Kaptam oxi.t ,de egyáltalán nem voltak borzalmas fájdalmaim tőle!

A második gyerekemnél csak 2 ujjnyira nyílt ki a méhszáj,de mivel voltak már kisebb fájásaim a dokim úgy döntött szülünk a 38.hét kezdetén.Na burokrepesztés után 2-3óráig alig jöttek újabb fájások,akkor kaptam oxit.Így 7óra alatt lett meg a babám és ezt már sokkal fájdalmasabbnak éltem meg.Valószínű korán indították a szülést,jobb lett volna még várni...

A lényeg,h egészségesen születtek.

Most a harmadik születik heteken belül és terveim szerint a végsőkig kitartok itthon mielőtt bemegyek.Most azért már tudom mikor van tényleg közel a szülés:)

Az oxit infúzión keresztül adagolják. Szülés végére vagy elfogy, vagy kikötik.

Nem tudom milyen enélkül szülni, mert nekem fájásgyengeség miatt adták. Már nem emlékszem, hogy mennyire fájt, de arra igen, hogy testemen kívűl voltam már a végén.

Szia!

Én hasonlóan voltam az elöttem szólóhoz.Este 7-kor elfolyt a magzatvízem,bementünk a kórházba,befektettek.Reggel 6-kor jöttek és bekötötték az oxitocynt.Semmi fájásom nem volt se előtte,se utána.Nem tágultam,emelték,de semmi.Én is fájásgyenge vagyok és úgy látszik,h ennyire,h hiába kötik be.Este 20:52-kor végül megcsászároztak,nem volt mire várni tovább.Most a másodikat várom,hát kíváncsi leszek,mi lesz.:)

Nekem is indított szülésem volt. Pontosabban két nap tettek föl zselét, de mivel nem használt, a harmadik nap burkot repesztettek (délután 2-kor). Bekötötték az oxitocint, amitől fájásaim lettek ugyan, viszont semmit sem tágultam. Este 8-kor próbáltam kérni fájdalomcsillapítót, amire azt a választ kaptam, hogy nem lehet, mert nincs még elsimulva a méhszáj. :( Negyed óra múlva visszajött a szülésznő és mégiscsak hozott egy injekciót. Na attól még erősebbek lettek a fájások, mint kiderült, azért, mert izomlazítót adott, amitől elkezdett elsimulni a méhszáj. Este 9-kor bejött a doki, megvizsgált és annyit mondott, hogy alig egy ujjnyit tágultam, lehet, hogy császár lesz. Aztán úgy döntött, hogy megpróbál kézzel tágítani a fájások alatt. Na itt jött el az a pont, amikortól már csak emlékfoszlányaim vannak. Fél 11-re lett meg a lányom, utána háromnegyed órát varrtak (ezt is a férjemtől tudom, mert én kevesebbre emlékeztem).

Mindig is kis korkülönbséggel szerettem volna gyerekeket, de az "élmény" hatására megváltozott a véleményem. A lányom lassan betölti a kettőt és még csak most kezdem érzni azt, hogy esetleg engedve a férjem kérésének vállalok/unk második babát. (De akkor is csak pár év múlva.)