3 éves gyereketeknek mikor mondtátok el hogy kistesója lesz?

Először is vettem egy könyvet, A sehány éves kislány címűt, nagyon szép és tökjól benne van minden ami az ő szintjükön kell. Ezt olvasgattuk, nézegettük, beszélgettünk róla, aztán pihent a téma, néha elő-előjött, de csak pár mondat erejéig. Aztán ahogy elkezdett látszódni a pocakom, egyre inkább előtérbe került az egész kisbaba-dolog, egyre többet kérdezett, egyre többször hozta fel stb és valahogy szépen beépült az életébe a dolog.

Amíg nem látszik a nagy has, nekik kevésbé kézzelfogható mindez, úgyhogy az elején szerintem felesleges nagy feneket keríteni a dolognak, nekik különben is nagyon hosszú idő megélni ezt a pár hónapot.

boldog babavárást :)

Bár az én kisfiam kisebb volt, (2 év van köztük) de úgy kb az első harmad vége felé kezdtem neki mondogatni, hogy pici baba van anya hasában. Adta magát, mert mintha megérezte volna, állandóan jött puszilgatta és simogatta a hasamat :) Mire megszületett már nagyon várta :) imádják egymást.

Boldog babavárást!

Kb. 7 hetes terhes voltam, a nagyobb volt majdnem 5 a kicsi meg majdnem 3.

Olyan rosszul voltam, hogy muszáj volt elmondani, mert így értették, hogy anya miért nem tud együtt vacsorázni velük, főzni stb.

Nálunk ez nem volt gond, nagyon örültek, és értették is.

Szép fokozatosan tesznek fel kérdéseket is, el lehet magyarázni a szintjükön, a három éves már nagyon okos.

Nem kell felvilágosító alkalmat tartani, csak amit kérdeznek, arra egyszerűen válaszolni.

Vannak könyvek is, amik segítenek, pl. Bartos Erikának van egy ilyen könyve.

Nálunk adta magát, mivel még én sem tudtam, már akkor közölte, hogy anya hasában ott a kistesó. Aznap teszt, időn túli +. A doki csak 1,5-2 hét múlva látta először, hogy tényleg van valami ott.

Ha nem így lett volna, akkor vele is valószínű megvártam volna a 12. hetet, hiszen a kislányom előtt volt egy elhalt terhességem. Nem akartam volna, hogy ezt rosszul élje meg.

A sehányéves kislány tényleg nagyon szép, de szerintem egy három évesnek még kicsit sok az info. Én kb 5-6 évesen kaptam a kezembe, pedig én vagyok az egyetlen csemete a családban. Csak azért adták a kezembe, mert folyton erről kérdeztem, hogy én hogy leszek, és a szüleim nem tudták hogy elmondani, és ez volt a legegyszerűbb megoldás nekik.

Amúgy szerintem célszerű az elején elmondani, nehogy úgy ugráljon, vagy futkározzon, hogy a végén a hasadban kössön ki valamelyik végtagja vagy a feje, és baj legyen.