Olyan félelem van bennem a gyerekvállalás miatt. Hogyan
tudnám félretenni ezeket a szörnyű gondolatokat?
Figyelt kérdés
Van egy egészséges 1 éves kisfiam és 2-3 éven szeretnénk egymásik gyereket is. De minél jobban halad az idő, annál inkább azt érzem, hogy nem akarok újra terhes lenni, mert egyre jobban félek. Megviselt, hogy a kórházban láttam nagyon nehéz sorsokat. Tulajdonképpen attól félek, hogy a gyerekem meg fog halni vagy a terhesség során vagy a szülésnél, esetleg nem egészséges lesz. Miért van bennem ez az érzés egyre erősebben? Az első terhességem előtt és alatt ez nem volt. Nem tudom, hogy mi van velem, de annyira nyomaszt ez az egész. Szeretnék még egy babát, de nem akarok terhes lenni, mivel ilyen aggodalmaim vannak. Ti is szoktatok így érezni; aggódni, félni ettől? Mivel nyugtassam meg magam? Sok ilyen eset történik?
2009. aug. 13. 22:05
1/10 A kérdező kommentje:
Mondtam a férjemnek, hogy nem bánnám, ha inkább örökbe fogadnánk akár egy idősebb gyereket is, de nem akar belemenni, mert a nagymamája fogadott örökbe egy gyereket, aki majdnem megölte később a mamát, így ezt nem akarja vállalni.
2009. aug. 13. 22:18
2/10 anonim válasza:
Szerintem keress sok pozitív példát! Játszóházak, családos fórumok, jó szülős történetek.(pl. mamami.hu fórumján jó olvasgatni, kaphatsz sok megerősítést)
Írd le, hogy miért lesz jó a kistesó a családban. Olvasgasd el sokszor. Képzeld el, ahogy boldogan játszanak együtt a tesók, stb.
Szóval tudatos öngyógyítást javasolok, pozitív gondolatokkal. Előbb utóbb a tudatos átjut a tudatalattiba, ezért nem mindegy, mit mondogatunk magunknak, még ha az elején magunk sem hisszük igazán...
És szerintem vágjatok bele. A többi jön majd magától...
(3 fiúgyerekes anya)
2009. aug. 13. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 anonim válasza:
Hú, hát nem tudom, miért gondolsz ilyeneket, de vigyázz, mert a tudatalatti gondolatnak teremtő ereje van! (azaz bevonzod, ha sokat gondolsz rá!)
Én pld. azért nem merek 2. gyereket vállalni, mert azon rettegek, mi lesz, ha x év múlva történik valami baj, akármelyikőnkkel, m.helyünkkel, stb., hogy miből fogom őket eltartani. Eggyel még csak-csak elboldogulok, de nekem meg az a fóbiám, hogy kettővel már nem menne így a dolog.. :( Így nem lesz tesó. :((
2009. aug. 13. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 anonim válasza:
Szia!
Ez azért van,mert még nem értél meg arra,hogy jöjjön a következő baba,ne haragudj,hogy ezt irom!Ha tényleg szeretnél egy második babát,akkor el kell érned azt,hogy pozitiv gondolkpdásmóddal kiverd ezeket a rossz gondolatokat a fejedből.Az én javaslatom,hogy mivel nem most szeretnétek kistesót,foglalkozz a kicsi 1 éves fiaddal többet,sétálj vele sokat és ne gondolkozz most a 2.babán.Meglátod,hogy ha majd spontán terhes leszel,akkor elmegy majd minden rossz gondolat a fejedből és marad csak az öröm!Most csak a kisfiad nevelésére összpontosits!
További jó egészséget és sok boldogságot nektek!:)))
2009. aug. 13. 22:24
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 A kérdező kommentje:
Igen, igazatok van, hogy nem szabadna mindig erre gondolni, mert akkor akár emiatt is úgy történik. Próbálok jó példákat olvasni, de a környezetemben is olyan sokan vesztettek el babát, szóval a sok jó mellett ott a rossz példa és mi van, ha ez velem történik meg legközelebb? Megértelek téged is második válaszoló...nem egyszerű gyereket vállalni, ha tudod, hogy anyagilag nem tudod megadni neki, amit szeretnél.
2009. aug. 13. 22:26
6/10 A kérdező kommentje:
Lehet, hogy tényleg elmennek ezek a rossz gondolatok, mert a terhességem alatt nem gondoltam ilyenekre. Köszönöm a válaszokat...még várom a véleményeket vagy tapasztalatokat, ha esetleg van még, aki így érez.
2009. aug. 13. 22:28
7/10 anonim válasza:
Szia, a 2. vagyok megint. :) A férjem nem ért igazán, mert most- az átlahgoz viszonyítva legalábbis - igazán jó anyagi helyzetben vagyunk, a fenekem a földhöz verhetném örömömben... de én pont attól félek, hogy mi lesz, ha egyszer nem így lesz.. Férjem szerint miért ne így lenne? De én is annyi tönkrement családot látok körülöttünk.. elváltak, kicsúszott a talaj a lábuk alól.. semmi garancia, hgoy nem járunk-e így mi is.. Hát nálam meg ez van... :(
De Te csak szépen legyél pozitív, picit még várjatok, aztán hajrá, de már csak szép gondolatokkal! :)
2009. aug. 13. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 A kérdező kommentje:
Nektek is sok sikert! :) Próbálok pozitívabb lenni én is.
2009. aug. 13. 22:35
9/10 anonim válasza:
Nos, én 32 hetes terhes vagyok második lányommal és sokszor eszembe jut mindez terhesen is, de elhessegetem. Pedig alaposan be vagyok tojva szinte mindentől, ami fentebb elhangzott, az biztos...sztem arról is szó lehet, hogy nem a buta fajtából vagyunk valók, hanem reálisan, ésszerűen meg tudjuk közelíteni a dolgokat, ezért félünk. De a félelem sokat segít pontosan abban, hogy úgy tudj dönteni, hogy az a lehető legjobb legyen, felhívja a figyelmedet a veszélyekre és jelen esetben pontosan arra, hogy még nincs itt az ideje a Tesónak. MIkor a lányom egy éves volt (most 3), én is úgy éreztem ahogy Te, de ez mostanra keretek közé szorult és igyekszem irányítani és előnyre változtatni azt, ha félek valamitől...nahát az egész iromány elég okoskodóan hangzik, pedig nem vagyok az...:-)
2009. aug. 14. 00:08
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 anonim válasza:
Én 36 hetes terhes vagyok a másodikkal, és szintén vannak ilyen gondolataim. Iszonyú lelkiismeretfurdalásom van miatta. Pedig alapjáraton nagyon optimista vagyok, de a "baja lesz, beteg lesz, meghal" egyszerűen napi szinten bebújik a gondolatomba. Most azért ébredtem pl mert félek, hogy nem tudok majd a nagyobbal annyit lenni majd mint szeretnék, mert itt lesz a pici. Úgy éreztem, hogy felkészült vagyok a másodikra és lehet, hogy mégsem? Remélem belerázódok. Igazából akartuk, főleg azt, hogy legyen kistesó és ne sok korkülönbséggel. Nekem nincs és tudom, hogy mennyire fontos.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!