Hogyan fogadták a rokonok, barátok, munkatársak, főnök, amikor bejelentettél egy nem tervezett 3. terhességet?
A tervezettől is kiakad mindenki, hülyének, felelőtlennek, bátornak........nevez idegen, ismerős, mindenki.
A 3. baba mindenkit sokkolt.
"tervezett baba?", "jól meggondoltátok?", nőgyógyász: "szülni akar?", "ez az, aminek látszik?", "3 kicsi gyerek??????", .......és sorolhatnám.
Hasonlóan mint az első válaszadónál, más anyukák szörnyülködtek hogy húú 3 ilyen kicsi gyerek meg anyám de nehéz lesz (aztán persze mind bevállaltak szintén harmadikat szintén kis korkülönbséggel én erre mindig azt mondom hogy biztos látták hogy olyan jól csinálom, megy ez nekik is :DDD) na de viccet félretéve én sose lennék ilyen bunkó senkivel.
Munkatársak, főnök: és megtartjátok? De miért? Jobb lenne inkább elvetetni nem? Szegény 2 nagyobb...
Meg hát persze főképp ez érdekelte őket hogy vissza fogok e egyáltalán menni oda dolgozni stb.
Rokonok, hozzátenném hogy felületesek a rokoni viszonyaink tehát nagyszülőkből 3 él de nem kíváncsi ránk, évi 2 telefonálásban kimerül a nagy kapcsolat, tesóinkkal szintén hasonló a helyzet azonkívül az én tesóimnak egy szál gyerekük sincs.
Reakció: úristen a mai világban, hogy tartjátok el, bele fogtok őrülni, elváltok stb.
Holott soha egy szöget nem kértünk és nem is kaptunk tőlük...A védekezést firtatták hogy mivel védekeztünk hogy besikerült mellette a baba mert ők ezt és ezt használják/használták és még SOSE LETTEK terhesek, meg hogy biztos én rontottam el valamit (spirálom volt ami elmozdult) nem jártam orvoshoz vagy stb.
Kételkedtek, hitetlenkedtek.
Semmi pozitívat nem kaptunk összességében.
Nagyon rosszul esett, főképp hogy én is ki voltam borulva és nagyon őrlődtem hogy is döntsek/döntsünk. Persze megtartottuk a babát, amikor megszületett gratuláltak a rokonok.
De így ennyi. Azóta se nagyon érdeklődnek. Ha beszélünk a végén feljön hogy na és a gyerekek? Ha véletlen valamit panaszkodni akarnék (mert hát én is emberből vagyok basszus néha elfáradok) akkor sóhajtozás hümmögés majd megkapom ezt a mondatot: hát igen, SOK EZ A 3 GYEREK...............
Kívánom hogy te ennél sokkal pozitivabb dolgokat kapj majd!!
Ez az én kérdésem erről a témáról:
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..
A főnököm fogadta szerintem legjobban a hírt ( hétvégén szülte a 4. babáját, szülésig dolgozott :-D ). Én is mindig visszajöttem dolgozni a gyermekeim 1 éves korában, tehát tudja, hogy számíthat rám.
A közeli rokonok és közeli barátok tudták, hogy 3 gyereket tervezünk, tehát velük sem volt gond.
Inkább azok idegesítenek, akiknek semmi közük hozzá!
Pl. a cég egyik beszállítója, vagy a hentes, másik anyuka az oviból stb.
Hétvégén kint voltunk a helyi rendezvényeken, és mostmár azért le sem tagadhatnám :-). Hát volt aki úgy nézett rám és a két másik gyerekemre, mint egy gyerekgyilkosra :-(
Volt beszólás is, nem is egy.
Ez a kisváros átka !
HA nem tervezett gyermeket várnék, nem is tudom, hogy tudnám elviselni ezeket a beszólásokat. Így is nehéz, pedig mi TERVEZTÜK és VÁRJUK a harmadikat.
Nálunk a 3. babánál kaptunk hideget-meleget....de inkább hideget :(
Rokonokkal-barátokkal-ismerősökkel nem volt gond, mert tudták, hogy tervezzük :)
Idegenek viszont mindig beszóltak és tudom, hogy nem kellenek, de nagyon a szívemre vettem :(
- minek ennyi gyerek?
- ÚRISTEN! Mind a tiétek?
- Suttogva....biztos a családi miatt!
- Mind olyan pici, minek ennyire sietni?
- Eltartani meg az állam fogja?
Megjegyzem, nincsenek anyagi problémáink, mind a 3 babánk tervezett, várt baba volt!
Igaz tényleg pici a korkülönbség köztük, de szándékosan (a korom miatt)
Tervezünk 4. babát is és már előre félek, hogy milyen reakciókat kapunk :(
anyós: elájult,de ő már akkor is elájult amikor megtudta h a pici fia megnősül. anyukám ugrált örömében. gyerektelen vagy 1 gyerekes barátok: h fogjátok bírni? nagycsaládos barátok: ez csodálatos! idegenek: kit érdekel mit szólnak???!!!!!
mondjuk nálunk tervezett volt mind3
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Nekem van 2 kicsi gyerekem, jövőre megyek vissza dolgozni. Nem tudom elmondani, hogy miért, de egyszerűen azt érzem, hogy van még egy babám. Borzasztóan vágyom rá, pedig egész életemben kettőt terveztem. Azóta érzem ezt, mióta a másodikkal terhes lettem.
Nem a munkába való visszailleszkedéstől rettegek, mindenképpen visszamegyek dolgozni, de pár év múlva úgy érzem, hogy "muszáj" még egy babával bővíteni a családot.
Még csak gondolati szinten mozog a téma, de ha szóba jön, már most nagyon sok negatív reakciót kapok! Egy-két ember van, aki abszolút pártolja, néhányan pozitívan reagálnak, mivel a meglévő gyerkőcök egyneműen és emiatt természetesnek gondolják ezt az érzést bennem, de a többség úgy néz rám mint egy elmebetegre :( Olyan borzasztó rossz érzést okoz ez :((( Ugyan nem fog ez a döntésemben befolyásolni, de mégis olyan nyomasztó. Egyszerűen nem értem az embereket, néha tényleg bennem is azt az érzetet keltik, hogy a mi életünkbe beköszönt(het remélem) egy ilyen kis csoda és talán emiatt irigyek.
Ahogy írtam, korábban mindig kettőt terveztem, de sosem tettem megjegyzéseket a többgyerekesekre avgy arra vágyókra. Inkább mindig úgy örültem, hogy valaki ennyire élvezi a gyerekek társaságát, hogy szeretne harmadikat is.
Félek attól, hogy a terhességi hormonokkal együtt hogyan fogom bírni ezt :(
17:37-es vagyok :)
Nekem 3 KISFIAM van, ezért mindenki sajnál :)
Ezért sokan azt gondolják, hogy tuti azért gondolkozunk a 4. babán, hogy hátha ő már kislány lenne.
Ha tudnám, hogy fiú lesz akkoris is szeretném, mert ugyan úgy érzek, mint a kedves kérdező!
Érzem, tudom, hogy nekem van még babám, szülnöm KELL.
Ezt az érzést nem lehet megmagyarázni :)
Nem is nagyon akarom :)
Mondjuk akkor (de csak akkor) nagyon meglepődnék ha ikrek érkeznének :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!